Állítólag – majdnem mindenki így kezdi mondandóját Budakalászon, amikor a helyi politikai elit vélt vagy valós stiklijeiről, hazugságairól kérdezzük. Nyíltan kevesen mernek beszélni, elvégre a polgármester perrel fenyegetett mindenkit, aki be meri mocskolni a nevét. A suttogó propaganda befurakodott a közösségi lét eddig békés színtereire, az emberek a hentesnél, az étteremben, a faluházban, a szabónál s szerte a településen az önkormányzati válságról beszélnek, ám a történet annyira kusza, hogy alighanem már azok is elvesztették a fonalat, akik Budakalászon élnek, és személyesen ismerik e földindulás szereplőit.
A tűzhöz kevesen vannak annyira közel, mint az idős szabómester a szerb templom mellett, műhelye ugyanis épp a polgármesteri hivatallal szemközt üzemel, ezért is faggatják szegényt folyton a botrányokról. Nem nyilatkozik, csak legyint, s annyit mond, túl bonyolult itt már minden, s különben is legutóbb az engedélye nélkül idézték őt az interneten. A közeli húsboltban is a helyi politika a téma, a hentes pedig – miközben jófajta lókolbászt méricskél – azt mondja, az emberek igen megosztottak a kérdésben, de talán jobb volna végre a valódi ügyekkel foglalkozni, nem mindig csatározni.
Főként úgy, hogy a nemesebb célok eléréséhez látszólag minden adott, még a falu anyagi helyzete is stabil. Mégis félő, hogy az önkormányzat szeptember 3-i önfeloszlatása miatt december 2-ára kiírt előrehozott választás sem segít az áldatlan állapotokon, sőt csak tovább durvul az így is agresszív, gyakran fenyegető hangvételű adok-kapok.
A településen a tizennyolc tagú önkormányzati testületben a Fidesz hét, a korábbi polgármester, Harcsa Lajos nevével fémjelzett Budakalászi Baráti Kör négy, az MSZP három, a Nemzeti Fórum a polgármesterrel együtt szintén három, a Védegylet pedig egy képviselővel rendelkezik. Látható tehát, hogy a 2006. októberi önkormányzati választások a Budapesttől két kilométerre fekvő tízezer-valahányszáz lelkes településen is – ahogy az egyik beszélgetőtárs fogalmazott – „jobboldali cunamit” eredményezett, ez azonban nem sokat javított a helyzeten. A hasadás ugyanis az országos politikai élettel ellentétben nem a jobb- és a baloldal, hanem a Fidesz helyi és a Nemzeti Fórum helyi képviselői között következett be; a hangsúly mindkét tömörülés esetében a helyi szón van, a községi politikai képlet ugyanis – ahogy az ország megannyi más településén – levetíthetetlen a nagypolitikára: egy kistelepülésen mindenki mindenkit ismer, nincs ez másként Kalászon sem, a csaták éppen ezért elsősorban nem pártok, hanem személyek között zajlanak.
A Fidesz néhány helyi képviselője korrupciós ügyek sorával vádolta meg a Nemzeti Fórumot képviselő Parlagi Endre polgármestert, aki szerintük olyan szoros kapcsolatot ápol a szcientológiai egyházzal, hogy az már sérti a település érdekeit. A község első emberének a hívei ezzel szemben azt mondják, valójában éppen Parlagi tenyerelt bele valamilyen piszkos ügybe, ezért akarják most „kinyírni”. Nem véletlen – mondják –, hogy a Fidesz is megosztott, elvégre a hét képviselőből csak öt szavazott a polgármester ellen. (Igaz, a frakciófegyelemmel szembemenő egyik fideszes Parlagi feleségének az unokatestvére.) Lejárató kampányt emleget a polgármester is, ráadásul tény, a szcientológusi kapcsolatokról a településen már a múlt év végén beszéltek az emberek, politikai szinten azonban akkor még senki sem rukkolt elő az üggyel.
Ráadásul szcientológusnak lenni önmagában nem bűn, az „egyház” tevékenysége (Magyarországon) nem számít törvénysértőnek, így ha kiderülne bármi is Parlagi Endre vélt összefonódásairól, jogilag annak sem lehetne következménye.
Persze szerettük volna kikérni a polgármester véleményét az ügyről, biztosítva arról, hogy nem születik koncepciózus, mindenáron az ő lejáratását célzó riport, ám a kérdések ismeretében elzárkózott a nyilatkozattól. Mint fogalmazott, felvetéseink nem a tisztánlátást segítik.
A botránysorozat szálai évekkel korábbra nyúlnak vissza, a később a testületet is szétrobbantó feszültségek azonban 2006 őszéig többnyire rejtve maradtak. Vádaskodás azelőtt is előfordult, például a korábban Fidesz-tag, később a pártból kizárt s most Parlagi mellett korteskedő Dévai Ferenc krumpli- és hagymaosztás során elkövetett sikkasztás miatt 2003-ban feljelentést tett Zentai Lőrinc akkori fideszes alpolgármester ellen – mint később megállapítást nyert, alaptalanul. Amint a rendőrségi vizsgálat kiderítette, sokkal inkább a hamis vád esete állt fenn, mintsem közpénzek eltűnése, Dévait ezért féléves börtönbüntetésre ítélték, két évre felfüggesztve. Felmerültek különféle telekspekulációs ügyek is, például hogy a Budakalász határában épült bevásárlóközpont jócskán áron alul jutott földterülethez, korrupciót vagy bármilyen más vétséget viszont senki sem tudott bizonyítani.
A feszültségek ellenére – a jobboldali szavazatok széttöredezését megelőzendő – a 2006. őszi választások előtt a konzervatív képviselők mégis kiegyeztek, hogy a korábban már az alpolgármesteri székben is tapasztalatokat szerzett üzletembert, a megnyerő modorú Parlagi Endrét indítják polgármesterjelöltnek. Megállapodtak abban is, hogy az alpolgármesteri pozícióhoz a testületbe bekerülő képviselők szavazataikkal a Fidesz helyi ifjú reménységét, Jármai Pált segítik hozzá. A győzelmet és a képviselői eskü letevését követően a szövetségesek megbeszélésre gyűltek össze, amelyre betoppant a Fidesz akkori helyi elnöke, Kroó József is, aki egy köteg, Parlagi Endre állítólagos korrupciós botrányainak sorát tartalmazó dokumentumot hozott magával. A védegyletes Novotny László állítása szerint Kroót Jármai hívta meg, végleg elásva ezzel magát a vele különösebben korábban sem szimpatizáló helyi Nemzeti Fórum előtt. Igaz, Jármai érdeklődésünkre úgy emlékszik vissza, korábban jó volt a viszonya Parlagival, s mint fogalmazott, „nagyon sajnálja, hogy idáig fajultak a dolgok”.
Parlagi, ígéretéhez híven, összesen háromszor terjesztette fel alpolgármesternek a fideszes képviselőt, de a helyi Nemzeti Fórum kifarolása miatt sosem kapta meg a többséget az alpolgármester-jelölt. A Fidesz azt állítja, Parlagi becsapta őket, mivel a megbeszéltek ellenére ő maga is rendre nemmel szavazott.
Ezzel párhuzamosan egyre több pletyka kezdett terjedni a polgármester viselt dolgairól, amelyeket alátámasztandó informátoraink több meglepő dokumentumot is eljuttattak hozzánk. Birtokunkban van például egy megállapodás, amelyet 2002. május 10-én írt alá megrendelőként Kulin Sándor akkori polgármester és Verebes Erika, a The Boyd School Világnyelvek Iskolája vezetője. A szerződés értelmében a polgármesteri hivatal hét munkatársa tanulhatott angolul, ami alapjában véve persze jó kezdeményezésnek tűnik, csakhogy az imént említett Verebes Erika ma már az akkor alpolgármesterként tevékenykedő Parlagi Endre felesége. A politikus ráadásul húszszázalékos tulajdonrésszel is bírt a cégben. A szerződés 1334 830 forintról, majd egy másik, 2003. június 27-i keltezésű dokumentum további 480 ezer forintról szól. Az összeg az órák számát figyelembe véve reális, a bírálók szerint azonban egyértelműen fennáll az összeférhetetlenség esete.
Könnyen kideríthető továbbá az internet segítségével is, hogy a Verebes Erika nevével fémjelzett s a szerződésben szolgáltatóként megnevezett, Szentendrén bejegyzett Sense Hungary Kft. 2000 tavasza óta szerepel a szcientológiai egyházhoz kötődő cégeket tömörítő WISE (World Institute of Scientology Enterprises) listáján. Ez azért érdekes, mert Parlagi továbbra is kategorikusan tagadja, hogy bármi köze lenne a szcientológiához. A polgármester a Nap-kelte augusztus 23-i adásában 8 óra 32 perckor a műsorvezető, Orosz József ez irányú kérdésére úgy felelt: „Nem nagyon értem, mit jelent az, hogy a szcientológiai egyházat támogatja valaki, én magam egyáltalán nem vagyok tisztában azzal, mi az, hogy szcientológia. […] A feleségem 2001-ben valamilyen cégtől vásárolt egy üzletvezetési technológiát, és ma már azt mondják, hogy ez a cég valamilyen szcientológusi kötődésű. Ezen túl a feleségemnek semmilyen kötődése nincs ehhez a szektához, és nekem sincs semmiféle közöm ehhez a szektához. […] Mindenkit, aki családomat és engem hírbe hoz ezzel a szektával, be fogok perelni, illetve már bepereltem a személyiségi jogaim védelmére, úgyhogy kérem, hogy mindenki fontolja meg, hogy a jövőben milyen vádakat hoz fel velünk szemben.”
A kérdést valóban jobb lett volna közösen tisztázni. Főként, hogy tudomásunkra jutott, kampányához Parlagi Endre az Ügyfélgyár nevű cég révén ismert Marozsák Szabolcsot kérte fel tanácsadónak. Oldalán a sikeres szakember a következőképpen ír: „Tanácsadóként az utóbbi választások során minden alkalommal vállaltam cégem keretei között vagy azon kívül egy-egy politikus kampányának segítését. Hol sikerrel, hol kudarccal végződött a közös munkánk, de egy közös dolog minden politikus kiválasztásában ott volt: igyekeztem olyan személynek segíteni, akit sokszori találkozó, beszélgetés, előéletének tanulmányozása után az átlagnál ambiciózusabbnak, másoknak segítőbbnek és tisztességesebbnek tartottam. […] Így szavaztam a magam részéről bizalmat Parlagi Endre polgármester úrnak is.” Marozsák Szabolcs a Heti Válaszban 2007. augusztus 9-én megjelent „A 100 legbefolyásosabb magyar szcientológus” listáján a tizenkilencedik helyen szerepel. Tudható róla, hogy a Fidesz delegáltjaként a Belváros–Lipótváros Beruházó Kft.-nek volt a felügyelőbizottsági tagja, de később kizárták a pártból. Marozsák a Hubbard College Budapest – Szervezetigazgatási Képzési Központ egyik alapítója (L. Ron Hubbard hozta létre a szcientológiai egyházat), az Ügyfélgyár révén pedig több mint ötszáz vállalkozásnak nyújtott szolgáltatást. Másik cége, a Realitás Menedzsment Tanácsadó Iroda szintén szerepel a WISE-listán. Mindezek ismeretében meg akartuk kérdezni Marozsák Szabolcstól, mit is jelent a gyakorlatban együttműködése Parlagi Endrével, ám csak munkatársát értük el, aki ígéretet tett, visszahívnak, amint lesz idejük, ám ez – bár ezt később is sürgettük – mindeddig nem történt meg.
Eljutott viszont hozzánk egy másik szerződés is, amelyen megbízóként Parlagi Endre, megbízottként pedig Fellner Andrea, a Celebek Bt. cégvezetőjének aláírása szerepel. A megállapodás értelmében az Ügyfélgyárral kimutathatóan kapcsolatban álló Fellner többek között részt vesz „az önkormányzat a szokásostól eltérő bevételnövelő projektjeinek kidolgozásában és népszerűsítésében”, együttműködik „a falu imázsának növelése érdekében”, részt vesz „Budakalász önkormányzatának, képviselő-testületének, polgármesterének a lakossághoz való” viszonya javításában, valamint egyéb kommunikációs tevékenységeket végez. A megbízott mindezért nem kevesebb, mint 15 ezer forintos órabérre jogosult, amelyet a szerződés értelmében a megbízó a teljesítést követő nyolc napon belül kifizet. E szerződés átadásakor fogalmazott úgy informátorunk, hogy „ahová Parlagi lép, ott szcientológus terem”, s fejtette ki nézetét, miszerint az ilyen jelegű megállapodások biztosan nem a település, sokkal inkább valamilyen külső tényező érdekeit szolgálják.
Budakalászon az események
a nyár végén pörögtek fel, az önkormányzati testület számos személyes egymásnak feszülést követően több képviselő kezdeményezésére 2007. augusztus 21-én ült össze ismét. A napirenden mindössze két téma szerepelt: a helyi televíziók ügyének rendezése, valamint a testület feloszlatása. Parlagi magával hozott egy orosházi jogászt, korábbi MDF-es parlamenti képviselőt, Varga Istvánt, akinek a polgármester többek tiltakozása ellenére mindenki más előtt megadta a szót. A magát pártatlannak nevező szakértő hosszasan érvelt a feloszlatás ellen, mondván, „a működésképtelenség nem elsősorban azt jelenti, hogy szereti-e a polgármester a testületet, vagy hogy a testület szereti-e a polgármestert”. Úgy vélte, a működésképtelenség esete nem áll fenn, így kérte, vegyék fontolóra, hogy a rendkívüli ülés megtartásának egyáltalán van-e jogszabályi alapja. Parlagi Endre ezt követően megköszönte a szakértői véleményt, s mielőtt bárki szólhatott volna, berekesztette az ülést, a feloszlás így meghiúsult.
Augusztus 30-án aztán a faluházban tartottak gyűlést, ahová – mint Sárosi Tiborné Katalin, a Kalász Tv vezetője visszaemlékszik – nem engedték be stábjukat, egyik barátjukat, Waszlavik Miklóst pedig biztonsági őrökkel dobatták ki az épületből. Katalin asszony állítja, Parlagi rendszeresen bele akart szólni a műsorok szerkesztésébe, azt is meg akarta szabni, ki szerepelhet az adásban. A viszony végleg megromlott, amikor a polgármester tudatta: megvonják az önkormányzati támogatást a televíziótól, igaz, Sárosiné beszámolója szerint az ultimátum értelmében három hónapon át még átutalták volna számukra a pénz felét. A helyi médiapiacon mozgó lobbi erejét mutatja, hogy időközben meg is alakult a konkurencia, a VKC Televízió, amelynek üzemeltetője, a Fanny Film Bt. számára évi hétmillió forintos támogatásról döntött a képviselő-testület, csakhogy a viták miatt végül nem fizették ki a pénzt. Mindazonáltal Sárosiné sem győzi hangsúlyozni, hogy nem pártpolitikai csatákról vagy jobboldali belviszályról kell beszélnünk, hanem személyes harcról, ami Parlagi és mindenki más között zajlik.
Szeptember 3-án a közigazgatási hivatal nyomására újra összeült a testület, ekkor pedig, mint a fentiekből már kiderült, semmi sem állhatott a képviselők többségének útjába: 11:5 arányban megszavazták a feloszlatást. A polgármester még a szavazást megelőzően megerősítette, véleménye szerint a testület feloszlatásának nincs meg a jogalapja. Így fogalmazott: „Nem tehetjük ki Budakalász lakosságát, nyugalmát annak, hogy igenlő döntés esetén a következő három hónapban megbénuljon a község működése, lehetetlenné váljanak döntések, ne tudjunk pályázatokat kiírni, ne tudjunk pályázatokat benyújtani, és veszélyeztessük a község gazdálkodását. November hónapban költségvetési koncepciót kellene készíteni a jövő évre vonatkozóan. Egy új testület hónapokon keresztül keresi a helyét, tehát még a következő év elején is sok időt és lehetőséget veszítünk el, s mindez a község és polgárainak kárára lesz.” Ez utóbbiban biztosan igaza is volt.
Itt tart egyelőre az ügy, ami bármennyire is független a két párt viszonyától, láthatóan igen kellemetlen az összes fél számára. Fideszes és nemzeti fórumos parlamenti körökből is úgy értesültünk, hogy immár legmagasabb, pártelnöki szinten kívánják rendezni a kérdést, ám még nem tudni, hogyan. Írásban és telefonon is többször megkerestük Lezsák Sándort, a Nemzeti Fórum elnökét, de nem válaszolt kérdéseinkre. A párt alelnöke, Csampa Zsolt sem kívánt messzemenő következtetéseket levonni, leszögezte azonban: nincs semmilyen bizonyíték, ami alapján Parlagi Endrét bárki bármiben bűnösnek mondhatná ki, felesége és őközötte pedig – mint fogalmazott – „legalábbis nemi különbség van”, utalva ezzel arra, hogy szerinte a politikus nem felelős neje dolgaiért.
A távolságtartás mindazonáltal érthető. A hatvanhárom éves Parlagi Endre rendkívül karakteres és megnyerő figura, széles körű műveltséggel és sok tapasztalattal rendelkezik. Ezzel szemben a Fidesz mindeddig nem nevezett meg senkit, aki felvehetné ellene a kesztyűt decemberben. A polgármestert a faluban hívő katolikusnak ismerik, aki nem csak azóta jár templomba, amióta a középpontba került. Állítása szerint kemény antikommunista volt, akinek Ceausescu idejében is volt mersze magyar irodalmat vinni Erdélybe.
Az egyik budakalászi lokálpatrióta, Nagy Edit azt mondja, Parlaginak a munkatársakkal fenntartott emberi kapcsolataival volt a fő problémája, hierarchiában, tulajdonosi szemléletben gondolkodik, nem pedig önkormányzatiságban.
„Akcióhős”, aki kifarol a dolgok mögül – teszi hozzá.
