Illuzórikus az a törekvés, hogy teljesen egységes, uniformizált adórendszer legyen az Európai Unióban belátható időn belül – fejtette ki véleményét Gyurcsány Ferenc az Európai Unió tagállamai adóhivatal-vezetőinek szakmai tanácskozásán. A távirati iroda közlése szerint a miniszterelnök ugyanakkor helyénvalónak tartja, és valamennyi európai nemzet érdekét szolgálónak véli, hogy az adóalapokat harmonizálják, az adóeljárásjogot hasonlóvá tegyék, és bátorítsák a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet.
Ezzel ellentétben az európai adószakértők szinte mind kiállnak a teljes mértékben egységesített adórendszer mellett. Az osztrák KPMG könyvvizsgáló cég felméréséből az derül ki, hogy a szakértők szerint 2015-re létrejöhet Európában az egységes iparűzésiadórendszer. Emellett a nagyobb európai vállalatok adószakértőinek többsége nemcsak egy, az unió egészét érintő, egységes adószámítási módszernek, hanem egységes adókulcsok alkalmazásának is a híve. Az egységes adószámítási módszert a cseh, a dán és a spanyol adószakértők 100 százaléka támogatja, az olaszok 96, a görögök 90, a többi tagország szakértőinek pedig 80-84 százaléka áll ki emellett. Ráadásul a magyar adószakértőknek is a 80 százaléka elkötelezett az egységesítés irányában. A módszerrel szemben a legnagyobb fenntartásai a brit vállalatoknak vannak. Mindössze 62 százalékuk támogatja, 32 százalékuk pedig ellenzi az Európai Unió bizottságának erre vonatkozó javaslatát. Az írországi és a szlovákiai szakértők 50 százaléka ellenzi a tervet.
A 27 tagországból megkérdezett, négyszáznál is több adószakértő 78 százaléka egyetért Kovács László adóügyi biztos javaslatával is, miszerint a több mint egy tagországban tevékenykedő vállalatok az unió egészére kiterjedően egységes adózási elvek szerint adózzanak, nem pedig a mostani, 27 különböző módszer szerint. Bár a bizottság javaslatában nem szerepel az egységes uniós szintű iparűzésiadó-kulcsok bevezetése, a megkérdezettek 69 százaléka szerint kívánatos lenne ennek a megalkotása is az egységes adómérési rendszer kiegészítéseként.
Szolgai másolás és nemzeti önerő
