Szinte biztosan nem éri el közvetlenül az embereket az egészségbiztosítási rendszer átalakítása a következő hónapokban. Leghamarabb késő tavasszal lehet majd arra számítani, hogy a biztosítótársaságok reklámkampányba kezdenek. Valódi reklámanyagokkal történő tagtoborzás azonban akkor is inkább a fővárosban és Pest megyében várható – vélekedett Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézetének szakértője. Mint mondta: nem lehet előre tudni, de vidéken valószínűleg kisebb intenzitású lesz a pénztárak marketingmunkája. Ez a rendszer sajátosságából adódik. A központi régióban négy egészségpénztár jöhet létre, s ezek közül csak egyben szerezhet kisebbségi üzletrészt ugyanaz a magánbefektető, ami valódi, ügyfelekért zajló versenyt tesz lehetővé.
A változás menetrendje a következő: a parlament várhatóan az őszi ülésszakon elfogadja a szükséges törvényeket és módosításokat. Sinkó Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg tervezetthez képest többhetes csúszásban van a koalíció, így a törvényalkotás „erőltetett menet” lesz, amelyben nagyon kevés idő marad az egyeztetésre, a finomhangolásra. A következő lépcsőfok az lesz, amikor január elején az állam megalapítja a 18 (megyékben lévő) plusz négy (fővárosban és Pest megyében található) egészségpénztárat. Ezután kezdődhet ezek 49 százalékos, kisebbségi tulajdonrészének magánbefektetők számára történő értékesítése pályázat útján. Ezt követi a néhány hónapos tagtoborzás. Várhatóan ez lesz az átalakulás első olyan mozzanata, amelyet az emberek „testközelből” érzékelnek majd. Azt a biztosítottat, aki nem választ magának pénztárat, automatikusan besorolják ahhoz, amely az adott megye ellátásának jogát megszerezte.
A jövő évben az új rendszerrel kapcsolatos más változást nemigen érzékelnek majd az emberek, hiszen az új modell valójában csak 2009-től kezdi meg működését. Akkortól viszont sok minden módosul, lesz, ami kezdettől, s lesz, ami csak később. Sinkó Eszter szerint változhat a betegek jelenleg igencsak szabad intézményválasztási lehetősége. A szabad háziorvos-választás lehetősége szinte biztosan megmarad a szakértő szerint. Azt nem tudni egyelőre, hogy bővülhet-e azon ellátások köre, amelyek igénybevételéért részleges térítési díjat kell fizetni. Erről Sinkó Eszter úgy fogalmazott: ha akarnak is e téren szigorítást, lehet, hogy azt későbbre halasztják, hogy az emberek ne szembesüljenek rögvest az új rendszer indulásakor a kedvezőtlen döntésekkel. A beutalás rendjében szigorításokra számít. A szakorvosi-kórházi ellátások többségét a jövőben is csak háziorvosi beutalóval lehet majd igénybe venni, de ezeknek a szolgáltatásoknak a köre tovább bővülhet. A járulékfizetés mértéke és a fizetés módja viszont egyelőre biztosan nem változik.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők egyöntetűen állították, hogy éles viták várhatók az MSZP és az SZDSZ között az említett el nem döntött kérdésekről, illetve arról, hogy miként osszák meg a menedzsmentjogokat az állam és a pénztárakban kisebbségi tulajdonrészt szerző magánbefektető között. Persze – tették hozzá – ezek a viták valószínűleg már kevésbé zajlanak majd a nyilvánosság előtt, s nem feltétlenül „csúcsosodnak ki” olyan egyeztetésekben, mint amilyeneknek a közelmúltban tanúi lehettünk. Úgy látják: az MSZP ezeken az egyeztetéseken küzdeni fog azért, hogy minél inkább saját akarata érvényesüljön. A párt szakpolitikusai ugyanis csatát vesztettek, amikor Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök – az ő támogatásuk nélkül – ment bele abba, hogy az üzleti befektetők részt vehessenek a kötelező egészségbiztosításban.
MDF: példátlan rendszer. Az MDF továbbra sem támogatja az egészségbiztosítás átalakításában tervezett öszvér megoldást, mert az a különböző rendszerek előnyei helyett a hátrányaikat ötvözi. Ilyen rendszer egyébként sehol a világon nem működik – érvel a fórum. Felhívja a kormány figyelmét, hogy tartsa be a jogalkotási törvényt, és készítse el a megfelelő hatástanulmányokat.
origo.hu
Gulyás Gergely: A 2025-ös már az új gazdaságpolitika költségvetése
