Nem indít vizsgálatot Veres János egykori cégügyeivel kapcsolatban a kormány, és nem tartja indokoltnak a politikus lemondását sem annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter volt cége adócsalás gyanújába keveredett – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a Kormányszóvivői Iroda adott tegnapi kérdéseinkre. Mint ismeretes, Veres érintettségéről a Heti Világgazdaság írt először. A lap által idézett könyvszakértői véleményből kiderül, hogy a szocialista politikus adócsalásért elítélt üzlettársával, Kabai Károllyal közös cége, a Bogát-Ferr Kft. fiktív számlák alapján igényelt vissza 55 millió forint áfát a 90-es évek elején.
A pénzügyminiszter – aki korábban azt állította, hogy nem tudott a hamis számlák alapján viszszaigényelt áfáról – a hét végére összeszedte emlékeit, hiszen bejelentette: az 55 millió forintot már visszafizették az államnak. Azt viszont már nem árulta el, hogy ki és mikor fizette vissza az összeget. Erre tegnap sem kaptunk választ, ahogyan a tárcavezető szóvivője arról sem tájékoztatta lapunkat, hogy az államnak visszafizetett 55 millió forintot kártérítésként, polgári peres eljárásban visszakövetelték-e a Bogát-Ferr Kft.-nek állítólag hamis számlákat adó személyektől, vagy behajtották-e valamilyen formában ezt az összeget a fiktív papírok kiállítása miatt elítélt fémgyűjtőkön. Szerettük volna megtudni azt is, hogy kik voltak azok, akiket az egyik hamis számlákat kiállító fémgyűjtő csak „Királynak” és „Császárnak” nevez a vallomásában. A Bogát-Ferr Kft.-nek hamisan számlázó fémgyűjtők büntetőügyének tárgyalásán ugyanis a vádlottak egyike azt vallotta: „Vagy a Király, vagy a Császár, vagy mindkét személy lejöttek hozzám, én magamhoz vettem a számlatömböt és a bélyegzőmet, és elmentem velük a 4-es úton várakozó teherautóhoz, és azzal mentem el velük. Majd miután a számlázás megtörtént, és a pénzt felvettem, azt átadtam ennek a két személynek. (…) Ők adtak nekem vissza 15–30 ezer forintot.” Veres Jánostól szerettük volna megtudni, hogy ismerte-e ezeket a közvetítőket, és melyikükkel állt a cége kapcsolatban, de a tárcavezető megbízottja érdemben erre sem reagált. A kérdéseinkre a szaktárca szóvivője csak a már többször elismételt nyilatkozatot ismételte meg.
Pichler Ferenc közölte: „A cég, amelynek Veres János ügyvezetője volt, a kérdéses időszakban a jogszabályok szerint járt el. Hatóságok jogszabálysértést nem állapítottak meg. Ebben az ügyben azok illetékesek válaszolni, akik esetében a hatóságok jogszabálysértést állapítottak meg.”
Hasonlóan reagált felvetéseinkre a Kormányszóvivői Iroda is. A konkrét kérdéseinkre adható konkrét válaszok helyett emlékeztették lapunkat arra: „A szóban forgó társaságnál korábban több hatósági vizsgálatot is lefolytattak már, ezek egyikénél sem került szóba Veres János érintettsége. A cégnek egy időben több ügyvezetője volt, akik megosztották egymás között a feladatokat. Veres János felelősségi körébe a cég hitelezési ügyei tartoztak, nem foglalkozott termékforgalmazással, nem állított ki és nem fogadott el számlákat. Nem véletlen, hogy a hatósági eljárás során Veres János neve elő sem került.”
Mint arról beszámoltunk, a Bogát-Ferr Kft.-nél valóban folyt egy hatósági vizsgálat a vám- és pénzügyőrség részéről 1995 májusában, de az ügyet átadták a területileg illetékes nyírbátori rendőrkapitányságnak. A rendőrség azonban már nem vizsgálta az áfát jogtalanul visszaigénylő cégek büntetőjogi felelősségét. A gyanúja pedig felmerülhetett volna annak, hogy a számlákat befogadó társaság számlagyárként működött, és csak hamis papírok aláírására használta fel az egyszerű fémgyűjtőket. Ezt a módszert látszik igazolni utólag az is, hogy Kabai Károlyt, a Bogát-Ferr Kft. másik ügyvezetőjét később éppen ezért a bűncselekményért ítélték három és fél év börtönbüntetésre a Nyíregyházi Városi Bíróságon. Az ügyben megkerestük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét is, de a kérdéseinkre csak mára ígértek választ.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
