Több mint húsz évvel ezelőtt sem engedélyezte a fővárosnak a XXII. kerület, hogy kommunális hulladékot rakjon le a Duna-parton, a Nagytétényi Kastélymúzeum közelében – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. A kerületi tanács 1984 novemberében kelt levele perdöntő lehet a főváros és a Budafok-Tétény közötti vitában, amely arról szól, hogy ki köteles elszállítani a nagytétényi folyópartra évtizedek alatt lerakott csaknem félmillió köbméternyi hulladékot.
A hatalmas, 25 hektárnyi hulladéktelepet ma már növényzet takarja, de a helyiek tudják, hogy az egykori depóban három-négy méter mélyen vegyes hulladék lapul a hatvanas–hetvenes évek lerakásainak eredményeként. A területen veszélyes hulladékok is találhatók, amelyek a közeli Duna vizét is veszélyeztethetik, a megbolygatott kupacokból pedig robbanásveszélyes metángáz szivárog a levegőbe.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat egykori lerakójának felszámolását a főváros nem vállalta, mert az szakértőik szerint a kerület mint tulajdonos feladata. Budafok-Tétény önkormányzatának azonban nincs egymilliárd forintja a rekultivációra, amelyet a kerület szerint az érvényes rendelkezések alapján egyébként is a fővárosnak kellene elvégezni.
Ezt bizonyítja az a levél is, amelyből kiderül: a XXII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága már 23 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nem engedélyezi a nagytétényi Duna-part szóban forgó hulladéktelepének közelében további hulladék elhelyezését. A szemétlerakást azért nem engedélyezték, mert a közelben működő szemétbányát is csak feltöltötte az FKF Zrt. elődje, de ezek után nem tette rendbe a területet. A bányákkal kapcsolatban már a nyolcvanas években rengeteg volt a panasz, a területen a tisztaság még a szocializmusban demonstratív céllal megrendezett úgynevezett nagytakarítások idején sem volt biztosítható, a szeméthordáshoz kijelölt felvonulási utak pedig rendkívül hamar elhasználódtak, megrongálódtak, a javításukra viszont nem volt fedezete Budafoknak. A bezárt bányák tetejére ráadásul az FKF Zrt. jogelődje nem helyezett el olyan záróanyagot, amely lehetővé tette volna a terület újrahasznosítását, vagy beültetését növényekkel. A fővárosi közterület-fenntartó pedig a szeméttelep létesítése előtt elszállította a telekről a humuszt, és jó áron értékesítette – írja levelében Grábits Istvánné, a XXII. kerületi tanács akkori elnökhelyettese.
A korszak viszonyaira jellemző, hogy a Fővárosi Tanács mindössze elvi hozzájárulást kért a kerülettől a szemét lerakására, mert a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet „potenciálisan alkalmasnak tartotta” a Duna-partot a kommunális hulladék elhelyezésére, mintegy 11 kilométernyi hoszszúságban a folyó mentén.
– Már augusztus 31-én levelet írtunk Demszky Gábor főpolgármesternek az ügyben, de egyelőre nem érkezett reakció – tájékoztatta lapunkat Szabolcs Attila. A XXII. kerület polgármestere szerint a fővárosi hulladékgazdálkodásról szóló 49/2004-es rendelet alapján a fővárosnak kellett volna elszállíttatnia a szemetet a nagytétényi Duna-partról 2006-ig. A környezetvédelmi hatóságnak már be is adták az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat.
Demszky Gábor főpolgármester eddig csak annyit nyilatkozott, hogy szakértőik szerint a kerület dolga a rekultiváció, de azt vállalják, hogy ingyen befogadják a nagytétényi depó szemetét valamelyik központi lerakóba. A fővárosi önkormányzat lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mennyiben változtatták meg az időközben előkerült dokumentumok az álláspontjukat az FKF Zrt. felelősségéről.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
