Egy különös osztrák zseni alkotásai

P. Szabó Ernő
2007. 10. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szó szerint megkerülhetetlen Friedensreich Hundertwasser (1928–2000) művészete mindazok számára, akik Bécsbe látogatnak. A város különböző pontjain állnak épületei – lakóháztól múzeumig, kápolnától víztoronyig –, s nincs jószerivel könyvesbolt, galéria, múzeumi shop, ahol ne bukkannánk rá a műveiről készült albumokra, reprodukciókra. Még fontosabb azonban, hogy azok a gondolatok is érzékelhetők a város – és Ausztria számos más kisebb-nagyobb települése – arculatváltozásában, amelyek jegyében az ő életműve létrejött: a város és a természet, az épület és környezete, a képzőművészeti mű és a közönség szerves kapcsolata jegyében. A leghatásosabban ezt a KunstHaus Wien épülete hirdeti a Duna-csatorna partján: az egykori sivár bérházat Hundertwasser tervei alapján csodapalotává alakították. Ablakaiból fák bólintanak ki, a tetőt fűszőnyeg fedi, a termekben az ő alkotásai és jelentős időszaki tárlatok láthatók. Ebből a különös, messze földön híres házból érkezett Budapestre száznál is több műalkotás.
A Szépművészeti Múzeum október 11. és január 13. között látható tárlatán festmények, grafikák, textíliák, építészeti tervek szerepelnek. A dór terem oszlopai között felületkezelt metálfalat építettek föl installációként, amely a művész híres manifesztumára, a Penészkiáltványra utal, amelynek lényege: hagyni kell, hogy a természet a saját törvényei szerint formálódjon. Hundertwasser maga is eszerint élt és alkotott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.