Épül az ősfák háza

Elkezdődhet a nyolcmillió éves bükkábrányi mocsárciprusok pavilonjának építése Miskolcon, a szükséges pénz közadakozásból gyűlik össze. A hét végén a finn nagykövet segítséget ajánlott fel a fák megmentéséhez, a kutatásokhoz.

Csak az engedélyre várnak Miskolcon, és a Herman Ottó Múzeum melletti garázssor helyén ma valószínűleg elkezdik a nyár közepén a Bükkábrányban megtalált ősfák 149 négyzetméteres és öt méter magas pavilonjának alapozását – tájékoztatta lapunkat Helyes Sándor építész. Mint arról beszámoltunk, a tizenhat fából hat már a lignitbányában elporladt, hatot az Ipolytarnóci ősmaradványok látogatóközpontban állítottak ki, négyet pedig a Hermann Ottó Múzeum munkatársai mentettek meg, jobbára önerőből és adományokból. A felső miocén kori vegyes erdő felfedezése hatalmas nemzetközi tudományos érdeklődést váltott ki, mivel – a másutt előkerült megkövesedett leletekkel ellentétben – szerkezetük épségben megmaradt. A tudományos kutatásokra alkalmas fákat cukros oldattal konzerválják, eddig a szükséges cukormennyiség kétharmada gyűlt össze.
Megtalálásuk óta a nyolcmillió éves mocsárciprusok megmentésére valóságos mozgalom indult, kisebb-nagyobb cégek mellett egyre több magánember ajánlotta fel segítségét. Az ősfák rövidesen rozsdamentes acél tartályokba kerülnek, a hozzávaló anyagot egy finn, a gyártásukat pedig egy hazai cég vállalta. Építőipari vállalkozások betont, zsaluzóanyagot, vasanyagot ígértek, de nyílászárók, hőszigetelő anyag még nincs. A majdani pavilon tetején, a tartályok fölött 3x3 méteres ajtókat nyitnak, hogy mérőeszközzel ellátott daru segítségével ellenőrizzék súlyuk alakulását. Ennek alapján tudják ugyanis kiszámítani, hogy a cukros oldat mennyire épült bele az anyagukba – fűzte hozzá Helyes Sándor. Az idő sürget, hiszen a talaj menti fagyokat a négy mocsárciprus kibírja, de huzamosan tartó nagy hidegben már károsodnának. Szombaton a finn nagykövet és a finn parlament jövőbizottságának elnöke tájékozódott az ügyben, és felajánlotta segítségét a kutatásukban. A hazai egyetemek mellett eddig a francia, olasz, norvég, lengyel, svéd, amerikai tudósok érdeklődtek a szenzációs lelet iránt.