Elérte a 6,4 százalékot az éves infláció múlt hónapban, a pénzromlás üteme tehát nem mérséklődött a korábban tervezett ütemben – mutatják a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adatai. Elemzők azért várták a múlt hónapra a drágulás ütemének esését, mert a tavaly nyáron bevezetett megszorítások, áremelések drágító hatása először a tavaly szeptemberi inflációban jelentkezett. A látványos csökkenés azonban elmaradt, elsősorban az élelmiszerek, a rezsiköltségek és az egészségügyi szolgáltatások átlagot meghaladó áremelkedése miatt. A háztartási energia 12,9 százalékos áremelkedésén belül a távfűtés 37,6, a vezetékes gáz 18,1 százalékkal nőtt, miközben a csatornadíj 13,8, a szemétszállítás 12, a vízdíj pedig 10,5 százalékkal drágult. A vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése miatt az egészségügyi szolgáltatások árai több mint 21 százalékkal emelkedtek, míg a gyógyszerek 16,6 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.
Az élelmiszerek, a gyógyszerek és a rezsiköltségek drágulása nyomán a nyugdíjasok múlt havi átlagos kiadásai 8,6 százalékkal emésztettek fel több pénzt, mint egy évvel korábban.
Elemzők arra számítanak, hogy az év hátralévő részében csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem csökken majd az infláció. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője ezt elsősorban a további élelmiszerár-emelésekkel és az alkoholtartalmú italok várható drágulásával indokolta, valamint azzal, hogy az ipar számára 30-40 százalékkal emelkedő áramárak hatását a termelők és a szolgáltatók át fogják hárítani a fogyasztókra. Az áram és a víz drágulásának mértéke még nem ismert, mint ahogy a támogatás további csökkentése miatt emelkedő gázárakról sem tudunk sokat, ám az elemző szerint e tételek is felpörgetik majd a pénzromlást. Barcza György, a K&H Bank elemzője szerint a jegybank továbbra is csak óvatosan csökkentheti a kamatokat, így év végére
7 százalékos alapkamat valószínű.
Drágulás és csődhullám. Idén szeptemberben az élelmiszerek árai az átlagos inflációnál nagyobb mértékben, 9,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül jelentősen, 43,4 százalékkal drágult a liszt, 27,7 százalékkal kerültek többe az idényáras élelmiszerek, 20,1 százalékkal a tojás, 16,2 százalékkal a baromfihús, 18 százalékkal a kenyér, valamint 12,3 százalékkal az étolaj ára. A világpiaci trendeknek megfelelően az utóbbit két-három hónapban hazánkban is felgyorsult az élelmiszerárak emelkedése, ami feltételezhetően az év végéig ki fog tartani, sőt várhatóan októberben éri el a legmagasabb szintjét – mondta lapunknak Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója. Az elemző 10–15 százalékos áremelkedéssel számol szeptember és december között. Fórián szerint a mezőgazdasági alapanyagár-emelkedés jelentősen emelte az állattartók, illetve az élelmiszer-feldolgozók költségeit, ugyanakkor, mivel a magyar piacon jelenleg a legnagyobb érdekérvényesítő képességgel a kereskedelmi láncok rendelkeznek, e költségeket eddig nem tudták elismertetni. Ezért a szakember szerint a termelők és élelmiszer-feldolgozók körében a jövő év első felében egy újabb csődhullámra lehet számítani. Az emiatt kialakuló áruhiány, illetve az év végén lejáró szerződések újratárgyalása a következő év első negyedében újabb drasztikus áremelkedésekhez vezethet. A szakmai szervezetek tájékoztatása szerint a baromfi árát az idén előbb mintegy 19 százalékkal, majd október elején újabb 8-9 százalékkal emelték a termelők. A tej ára az év során mintegy 20 százalékkal drágult, s további 15-20 százalékos áremelkedés várható. A tojás pedig újabb 8-10 százalékkal drágulhat. Az eddig lezajlott 20-25 százalékos kenyérdrágulás után nem várható további emelkedés, s a sovány húsok esetében is csak a jövő év elején várható árrobbanás.
csúcshőmérséklet
Kezd visszatérni a nyár, de nem lehet felhőtlen az örömünk
