(Pozsony)
Robert Fico akkor juttatta el Budapestre meghívóját – kedden –, amikor a Die Presse osztrák napilapnak nyilatkozva elmondta, a szlovák–magyar viszony „elhidegülésének egyik oka, hogy Magyarországon a pártok azon vitatkoznak, „ki a nagyobb magyar”. A szlovák miniszterelnök arról nem szólt, hogy a pozsonyi parlamentben arról vitáznak a szlovák pártok, hány „nemzet atyja” titulust osszanak ki. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) az önmagát „szlovák Hitlernek” nevező Andrej Hlinkának, a két háború közti katolikus pap-politikusnak ítélné oda a címet, mások viszont Ludovit Stúrt, a szlovák irodalmi nyelv megalkotóját, Kossuth Lajos nagy ellenfelét is érdemesnek tartanák erre, megint mások Milan Rastislav Stefánikot részesítenék e megtiszteltetésben, amiért Csehszlovákia megalakításával végeredményben ő mentette meg a szlovákokat a „teljes elmagyarosítástól”. (A Magyar Koalíció Pártja nem vesz részt a „ki a szlovák nemzet legnagyobb atyja” adok-kapokban, mert úgy vélekednek politikusai, hogy törvényekkel nem lehet történelmet csinálni.)
A feszült szlovák–magyar viszony másik oka Fico szerint, hogy kormánya európai kisebbségi politikát folytat, semmi hátrány nem éri a magyarokat az SNS kormányzati szerepvállalása miatt, ezért az MKP-nak, Csáky Pállal az élén nincs témája, csakis a feszült viszony kialakítása „tarthatja életben” a pártot. Fico állításának ellentmond, hogy a Csemadok országos aláírásgyűjtésbe kezdett a Szlovák Rádió magyar adásának megmentésére, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Történészek Társasága nyílt levélben tiltakozik az ellen, hogy a magyar tankönyvekben a helység- és földrajzi neveket csak szlovákul lehet használni, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége pedig a Selye János Egyetem „gazdasági diszkriminálását” veti az új kormány szemére.
Csehországi sajnálkozás. Sajnálatát fejezte ki tegnap kiadott nyilatkozatában a Benes-dekrétumok érinthetetlenségéről szóló pozsonyi parlamenti határozat miatt a csehországi nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezete, a Coexistentia– Együttélés Politikai Mozgalom. A nyilatkozat leszögezi, a határozat megnehezíti a magyar nemzeti kisebbség és a többségi szlovákság közti megbékélést. Az Együttélés azzal fordul az EU illetékes szerveihez, a demokratikus közvéleményhez, s főleg Szlovákia demokratikus nyilvánosságához, hogy határolódjanak el a szlovák törvényhozó testület határozatától. (S. M.)
Kezd visszatérni a nyár, de nem lehet felhőtlen az örömünk
