Fizikai Nobel-díjat hozott a GMR

Egy francia és egy német kutató, Albert Fert és Peter Grünberg kapják az idén a fizikai Nobel-díjat az óriásmágneses rezonancia jelenségének felfedezéséért – közölte tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

MN-összeállítás
2007. 10. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutatók kapják a 2007-es fizikai Nobel-díjat – jelentette be tegnap Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia illetékes bizottsága. A két tudós 1988-ban, egymástól függetlenül fedezte fel a GMR-t, vagyis az óriásmágneses rezonanciát, amely forradalmasította a számítástechnikát, lehetővé téve mind kisebb méretű és mind nagyobb kapacitású gépek kifejlesztését – írta az AFP. A jelenség nélkül ma már egyetlen vincseszter (merevlemez) sem boldogulna. A felfedezés mindezen túl főszerepet játszik a különböző mágneses érzékelőkben, és az elektronikai berendezések új generációjának kifejlesztésében. Emellett pedig a nanotechnológia egyik első gyakorlati alkalmazásának tekinthető – áll az akadémia indoklásában.
A GMR-jelenség létrejöttekor a mágneses erőben beálló gyenge eltérések is nagy változásokat generálnak az elektromos ellenállásban. A mai számítógépek merevlemezén tárolt információkat ennek a hatásnak köszönhetően lehet a komputer által olvasható jelekké alakítani.
A közel húszesztendős felfedezés Nobel-díjjal való jutalmazásán nincs mit csodálkozni – emlékeztetett a távirati iroda. A tudományos Nobel-díjakat, de különösen a fizikait, olyan tudósoknak ítélik, akik lezárták munkájukat, s bebizonyosodott, hogy az további kutatások és fejlesztések alapjául szolgált.
A francia állampolgárságú Albert Fert 1938-ban született Carcassonne városában, 1976 óta a Paris 11 egyetem professzora. Kutatásait jelenleg a CNRS/Thales elektronikai cégcsoport általános fizikai részlegénél végzi. Ennek egyik alapítója volt 1995-ben. Peter Grünberg 1939-ben született Pilsenben, 1972-től Németország egyik legnagyobb tudományos központjában, a jülichi kutatási központ szilárdrészecske-kutató intézetében professzor. A díjakat és a velük járó tízmillió svéd koronát (több mint 272 millió forint) XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján.
A 16 magyar, illetve magyar származású Nobel-díjas közül hárman kapták meg az elismerést fizika kategóriában. Lénárd Fülöp 1905-ben, Wigner Jenő 1963-ban, Gábor Dénes 1971-ben vehette át a 23 karátos aranyból készült érmét és a vele járó pénzjutalmat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.