Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutatók kapják a 2007-es fizikai Nobel-díjat – jelentette be tegnap Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia illetékes bizottsága. A két tudós 1988-ban, egymástól függetlenül fedezte fel a GMR-t, vagyis az óriásmágneses rezonanciát, amely forradalmasította a számítástechnikát, lehetővé téve mind kisebb méretű és mind nagyobb kapacitású gépek kifejlesztését – írta az AFP. A jelenség nélkül ma már egyetlen vincseszter (merevlemez) sem boldogulna. A felfedezés mindezen túl főszerepet játszik a különböző mágneses érzékelőkben, és az elektronikai berendezések új generációjának kifejlesztésében. Emellett pedig a nanotechnológia egyik első gyakorlati alkalmazásának tekinthető – áll az akadémia indoklásában.
A GMR-jelenség létrejöttekor a mágneses erőben beálló gyenge eltérések is nagy változásokat generálnak az elektromos ellenállásban. A mai számítógépek merevlemezén tárolt információkat ennek a hatásnak köszönhetően lehet a komputer által olvasható jelekké alakítani.
A közel húszesztendős felfedezés Nobel-díjjal való jutalmazásán nincs mit csodálkozni – emlékeztetett a távirati iroda. A tudományos Nobel-díjakat, de különösen a fizikait, olyan tudósoknak ítélik, akik lezárták munkájukat, s bebizonyosodott, hogy az további kutatások és fejlesztések alapjául szolgált.
A francia állampolgárságú Albert Fert 1938-ban született Carcassonne városában, 1976 óta a Paris 11 egyetem professzora. Kutatásait jelenleg a CNRS/Thales elektronikai cégcsoport általános fizikai részlegénél végzi. Ennek egyik alapítója volt 1995-ben. Peter Grünberg 1939-ben született Pilsenben, 1972-től Németország egyik legnagyobb tudományos központjában, a jülichi kutatási központ szilárdrészecske-kutató intézetében professzor. A díjakat és a velük járó tízmillió svéd koronát (több mint 272 millió forint) XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján.
A 16 magyar, illetve magyar származású Nobel-díjas közül hárman kapták meg az elismerést fizika kategóriában. Lénárd Fülöp 1905-ben, Wigner Jenő 1963-ban, Gábor Dénes 1971-ben vehette át a 23 karátos aranyból készült érmét és a vele járó pénzjutalmat.
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
