Gripen-ügy: nincs meglepetés

Nem talált bűncselekményre utaló adatot a kormány Gripen-bizottsága, de a 2001-es beszerzést kísérő szakmai hibák alapján a korrupció gyanúját keltheti a testület nemrég elkészült jelentése. A svéd államügyész viszont a Gripen-szerződés 2003-as módosítását vizsgálja, éppen korrupciógyanú miatt.

2007. 10. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Véglegesítette jelentését az a kormánybizottság, amelyet a Gripen-beszerzések vizsgálata címén hoztak létre Vadai Ágnes szocialista politikus, a Honvédelmi Minisztérium nemrég kinevezett államtitkára vezetésével. A jelentés tartalma – mint azt az államközi szerződéseket is magában foglaló iratcsomagokról sejteni lehetett – egyelőre államtitoknak számít. A titokgazda azonban a kormányfő, így Gyurcsány Ferenctől függ, hogy mit hoznak nyilvánosságra az aktákból. Az eddig kiszivárgott információk szerint nem sok kompromittáló adat derülhet ki a Vadai-féle jelentésből sem a Gripenek eredeti, 2001-es beszerzésére, sem pedig a vadászgépek bérletéről szóló szerződés későbbi, 2003-as módosítására vonatkozóan. A bizottság ugyanis nem talált bűncselekményre utaló adatokat, csak olyan szakmai visszásságokra lelt, amelyek felvethetik a korrupció gyanúját. Értesüléseink szerint az egyik ilyen kifogásolható elem a kormánytestület „nyomozati anyaga” szerint az, hogy a 2001-es beszerzés előtt nem határozták meg azt a szakmai követelményrendszert, amelynek meg kell felelnie a pályázóknak, vagyis nem volt egyértelmű, hogy mi alapján döntöttek egyik vagy másik géptípus mellett. A NATO katonai beszerzéseinél azonban általában követelmény, hogy a beszerzés előtt a megrendelő ország szakértői tisztázzák, egy hadieszköznek milyen képességekkel kell rendelkeznie.
A 2001-es eljárásban visszásnak tüntethetik fel azt is, hogy az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje az utolsó pillanatban döntött a géptípusról, és a beszerzendő vadászgépek menynyiségének lecsökkentéséről is. Az viszont, hogy ennél komolyabb érvek is szerepelnek-e a Gripen-bizottság jelentésében, egyelőre talány. A kormánytagok ugyanis csak a héten kapják meg a jelentést, és ezután dől el, hogy mit lehet ebből a csaknem ötvenoldalas anyagból nyilvánosságra hozni. Hamarosan elkezdheti az ülését egy összevont parlamenti vizsgálóbizottság is az ügyben,
de az kérdéses, hogy ennek a testületnek milyen jogosítványai lesznek.
Mint ismeretes, a Gripenek bérletéről szóló eredeti szerződést még az Orbán-kormány kötötte 2001-ben Svédországgal. A módosított szerződést 2003-ban írták alá. A Fidesz-kormány döntését többen értetlenül fogadták, mert eredetileg amerikai F–16-os vadászgépeket kívántak beszerezni a magyar légierőnek. A szerződés 2003-as módosítása szintén megdöbbentette a szakértők egy részét, hiszen olyan képességekkel látták el a gépeket, amelyek nem szükségesek a magyar légtér védelméhez. Ezzel viszont a beszerzés értéke több tíz milliárd forinttal megemelkedett. A svéd vadászgépek beszerzését nemzetközi szinten korrupciós gyanú lengi körül, ezért a svéd államügyész vizsgálatot folytat a hasonló szerződések kapcsán. Az államügyész a vizsgálatot hazánkra is kiterjesztette, de csak a 2003-as szerződésmódosítást vizsgálja, amely a Medgyessy-kormány idején történt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.