Három hónap leforgása alatt 5,8 milliárd euróval növekedett a nemzetgazdaság nettó adósságállománya – tette közzé az idei második fél évre vonatkozó adatokat tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A nettó adósság június végén így elérte a 37,1 milliárd eurót, azaz a GDP 38,7 százalékát, amit elemzők drámai mértékű eladósodásnak értékeltek. Az adósság növekedését az államháztartás és a magánszektor hitelfelvételei, valamint a vállalkozások tőkekivonása magyarázza. Az adatokat vizsgálva rekordnagyságúnak számít az 1,8 milliárd eurós osztalékkivitel, de a folyamatosan emelkedő külső eladósodás növekvő kamatterhe is rontott a mérlegen. A külföldi tulajdonosok mintegy 3 milliárd eurónyi tőkét vontak ki hazánkból. A folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése megtorpant: a deficit a második negyedévben 1700 millió euró volt, a külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény pedig az előző negyedévhez képest növekedett.
Mindeközben a Pénzügykutató Zrt. tegnap jelentősen lerontotta az idei évre vonatkozó előrejelzését. A gazdaságkutató intézet szerint idén mindössze 2 százalékos gazdasági növekedés várható, az átlagos infláció viszont eléri a 7,7 százalékot. A kutatók emlékeztetnek rá: az első féléves növekedési ütemünk elmaradt az EU átlagától, de még inkább a versenytársainknak tekintett átalakuló országokétól. Jelentésében a Pénzügykutató arra is felhívja a figyelmet, hogy az idén várható 5 százalékos reálkereset-esésnél a valóságban nagyobb lesz a bérek vásárlóerejének zuhanása, hiszen a kimutatott bérnövekedés egy része a gazdaság kifehérítéséből ered. Az államháztartási hiány csökkenésével kapcsolatban a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az egyensúly javulását növekvő kockázatok árnyékolják be, komoly veszélyt jelent ugyanis a lakosság, az önkormányzatok és a költségvetési intézmények meglóduló eladósodása és a reformok megtorpanása. A versenyszabályozás kiemelkedő területe idén a villamos energiai piacnyitás törvényi kereteinek kialakítása és a további postai liberalizáció elhalasztása volt, mutatnak rá a kutatók, akik szerint az erős piaci szereplők mindkét területen kemény nyomást gyakoroltak az államra érdekeik érvényesítése érdekében – az esetek zömében sikerrel.
Ismertté váltak tegnap a jövő évi költségvetés részletes adatai is, miután Veres János pénzügyminiszter tegnap átadta a 2008-as büdzsé törvényjavaslatát Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. A javaslat szerint a költségvetés bevételi főösszege az idei 14 980 milliárd forintról jövőre 15 921 milliárd forintra nő, míg a kiadási főösszeg
16 594 milliárdról 17 165 milliárd forintra emelkedik. Az államadósság a GDP százalékában az idei 65,6 százalékról 66,1 százalékra emelkedik. Mindezt az államadósság kamatterhének további növekedése kíséri. A törvényjavaslat jövő évre az ideinél 126 milliárd forinttal magasabb, 1098 milliárd forintos kamatkiadással számol. Ez a jövő évre tervezett társaságiadó-bevételek dupláját jelenti. A kamatteher növekedését az államadósság emelkedése, illetve a korábban felvett hitelek megújítása indokolja.
Minisztériumok büdzséje. A tárcák és más költségvetési szervek az ideinél kevesebb pénzből gazdálkodhatnak jövőre, miután az ideivel megegyező 2008-as támogatásaik az infláció miatt kevesebbet érnek majd. A törvényjavaslat szerint a Miniszterelnöki Hivatal 112 milliárd forintot, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 84,6 milliárdot, a Honvédelmi Minisztérium 302 milliárdot, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 324 milliárdot, míg a gazdasági tárca 327 milliárd forintot, a földművelésügyi 202 milliárdot, a környezetvédelmi pedig 52,5 milliárd forintot kap. A Külügyminisztérium tervezett büdzséje 45 milliárd, az Oktatási és Kulturális Minisztériumé 421 milliárd, az Egészségügyi Minisztériumé 47 milliárd, míg a szociális tárcáé 236 milliárd forint lesz. Részben a szigorított adóellenőrzések miatt a Pénzügyminisztérium jövőre 153 milliárd forintból gazdálkodhat. Ezen belül az APEH támogatása 83 milliárd forintot tesz ki.
Otthon Start Program
Indul az Otthon Start hitel
