Több millió forintot bukott minden magyar háztartás a háborún – és még nincsen vége

Egy átlagos magyar háztartás mostanra több mint 2,5 millió forintnyi kárt szenvedett el a 2022 óta tartó orosz–ukrán háború miatt az energiaárak, a kamatkörnyezet és a kieső export hatásain keresztül. Eközben nemzetközi téren több százmilliárd eurós újjáépítési terveket szőnek Ukrajna jövőjére. Az ukrán újjáépítésre szánt 800 milliárd eurós „prosperitási terv” a háború végét követően lépne életbe, de a szükséges forrásokról semmit nem tudni.

A magyar családok az ukrán-orosz háború következményeként 2,5 millió forintnyi kárt szenvedtek el Forrás: Shutterstock

Az orosz-ukrán konfliktus által Magyarországnak okozott közvetlen gazdasági károk 2025 végére átlépték a 10 ezer milliárd forintot. A legnagyobb költséget, 6524 milliárd forintot, a megnövekedett energiaszámla okozta, amely kiegészül a kamatkiadások változásából 2840 milliárdos és a kieső exportpiacokból fakadó 1012 milliárdos veszteségekkel – összegezte a háború magyarokra vetített költségeit a Századvég. 

Négy éve tart az orosz-ukrán háború, amely különböző módon egyre nagyobb károkat okoz Magyarországnak / Fotó: AFP

A tanulmány azt írja, 

háztartásokra vetítve a kár átlagosan 2,5 millió, egy négyfős család esetében 4,3 millió forint volt.

Négy éve tart az orosz-ukrán háború, amely különböző csatornákon keresztül egyre nagyobb károkat okoz Magyarországnak. A Századvég egy korábban közzétett elemzésében bemutatta, hogy melyek a legfontosabb csatornák és hogy ezek mekkora költséget róttak a háztartásokra a konfliktus első három évében. Az azóta eltelt időszakban a terhek tovább nőttek, és mostanra meghaladták a 10 ezer milliárd forintot.

Ezek az orosz-ukrán háború makrogazdasági költségei

Az orosz-ukrán háború makrogazdasági költségeit alapvetően három fő csatornán keresztül vizsgálta a Századvég, ezek:

• az energiaárak hatása,
• a megemelkedett kamatkörnyezet
• és az orosz exportpiacok elvesztése.

A gázimporton az átlagos energiaárakhoz képest megemelkedett nemzetközi árszint miatt összességében 6524,4 milliárd forintot veszített a hazai gazdaság. A 2025-ös évben a többletköltség a mérséklődő energiaárak és a gazdaság alkalmazkodása ellenére is 138,1 milliárd forint volt.

A megnövekedett geopolitikai kockázatok következtében a háború előtti kedvező kamatszint 2022-2025 decembere között 4-6,5 százalék közé emelkedett, így – más országokhoz hasonlóan – a magyar állami kiadások finanszírozása is jelentősen drágult. Tavaly a fokozatosan átárazódó kötvényállomány megnövelte a forrásbevonási igényt, így az új finanszírozás bevonása 2839,6 milliárd forinttal emelkedett. A 2025-ös évben a többletköltség 870,7 milliárd forintot tett ki.

Az uniós szankciós politikára adott válaszlépések keretében Oroszország is korlátozta az európai termékek bejutását saját piacaira, ez hozzávetőlegesen 1012,5 milliárd forintnyi kárt okozott a magyar exportőröknek a háború négy éve alatt. A 2025-ös év újabb 316,7 milliárd forintnyi veszteséget jelentett.

Ezzel nincsen vége

Január végén vált ismertté egy dokumentum, amely Ukrajna háború utáni „prosperitási ütemtervét” vázolja fel. A dokumentum szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió abban reménykedik, hogy 800 milliárd dollárnyi köz- és magánforrást tud bevonni Ukrajna újjáépítésének támogatására. Szakértők szerint viszont ha komolyan vesszük az EU bővítési folyamatát, egyértelmű, hogy egy háborúban álló ország nem tudja teljesíteni a koppenhágai kritériumokat. 

Az úgynevezett „prosperitási ütemterv” olyan irreális feltételezésekre épül, amelyek szerint a háborúban súlyosan károsodott ukrán gazdaság termelékenysége 300 százalékkal nőne, miközben több millió, már uniós útlevéllel rendelkező ukrán térne vissza az országba, miközben a munkatermelékenység a háború előtti 1,3 százalékról 5-re nő

 – hívta fel a figyelmet a tanulmányban foglaltakra Philip Pilkington a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Kiemelte: a terv 800 milliárd euró mozgósítását irányozza elő, azonban nem világos, hogy ez a forrás pontosan honnan érkezne. Pilkington szerint: az átlagos magyar munkavállalót arra kérik, hogy egy év fizetésének 43–67 százalékát fizesse Ukrajna újjáépítésére és újraintegrálására.