Több órán át faggatták a képviselők Horváth Ágnes egészségügyi minisztert a biztosítási rendszer tervezett átalakításának részleteiről az Országgyűlés szakbizottságának tegnapi ülésén. A meghallgatást az ellenzéki politikusok kezdeményezték. Szinte mindannyian tucatnyi kérdést tettek fel a tárcavezetőnek, s egyben a javaslat visszavonására szólították fel. Úgy látják ugyanis, hogy a tervek végrehajtásához nincs meg sem a szakmai, sem a társadalmi támogatottság, ezek nélkül pedig szerintük nem lehet ilyen horderejű változtatást hatalmi erőszakkal „átverni”. Többen kifogásolták, hogy egy olyan koncepcióról tárgyalnak, amelyet mindössze néhány napja hozott nyilvánosságra az Egészségügyi Minisztérium, miközben már elkészítették a törvénytervezetet is, sőt azt ma már első olvasatban a kormány tárgyalja. – Kivel folytatták le a szükséges egyeztetéseket, vitákat, kinek a véleményét vették figyelembe a jogszabálytervezet megalkotásánál? – ezt már Molnár Ágnes (Fidesz) kérdezte az egészségügyi minisztertől. Horváth Ágnes szerint igenis egyeztettek a szakmai szervezetekkel – az elkövetkező napokban ezt folytatják –, s egyes javaslataikat el is fogadták. Többen kíváncsiak voltak arra, hogy mi lesz a szabad orvosválasztással. Úgy látják: az egyértelműen szűkül majd, hiszen a pénztár előzetes jóváhagyása nélkül csak abba a szakrendelőbe és kórházba mehet a beteg nem sürgős ellátásra, amelyikkel pénztárának szerződése van. Horváth Ágnes erre úgy reagált: sokan jelenleg is rosszul értelmezik a szabad orvosválasztást, hiszen az valójában csak a háziorvos esetében értelmezhető. Ez a jövőben is megmarad, a beteg további „útja” pedig az ő beutalásától függ.
Horváth Zsolt (Fidesz) azt kérdezte, hogy az egészségpénztárakban nőhet-e a magánbefektetők kisebbségi (49 százalékos) tulajdonrésze, illetve hogy milyen menedzsmentjogokat kapnak a kisebbségi tulajdonosok. Válaszában a tárcavezető azt mondta, hogy a 49 százalékos tulajdonrész nem változhat, a menedzsmentjogokat pedig a törvény írja majd elő.
Mikola István (Fidesz) az egészségügyi közvagyon védelme miatt aggódott, hiszen az új rendszerben a befektetők felvásárolhatják a kórházakat és a szakrendelőket. Horváth Ágnes erre csak annyit mondott: a magánosításról a többségében ellenzéki vezetésű önkormányzatok szabadon dönthetnek majd. A tárcavezető egyébként úgy fogalmazott: a rendszer megújításától és a versenytől azt várják, hogy javul az ellátás minősége, a rendszer igazságosabb és költséghatékonyabb lesz. Hozzátette: a törvénytervezetbe több, elsősorban a betegeket védő garanciális elemet építettek, például hogy a pénztárak nem emelhetnek járulékot (ez parlamenti hatáskör marad), nem ők állapítják meg a szakmai protokollokat, és nem szelektálhatnak a betegek között. Az emberek pedig évente egyszer – ha akarnak – pénztárt válthatnak. Erre valószínűleg minden évben október 15. és november 15. között lesz lehetőség – mondta. Nem szűkülhet a társadalombiztosítás keretében járó ellátási csomag – szögezte le –, legfeljebb változhat, hiszen egyes, elavult eljárásokat kivehetnek belőle, s helyettük másokat tehetnek be. Az ellenzékiek ennek teljesüléséhez nem éreztek elegendő garanciát.
origo.hu
Brutális pusztítás - lángokban Jákob Zoltán raktára, a füst mindent beborít - fotók
