Gulyás József, az SZDSZ országos tanácsának elnöke nem ismeri Veres János ügyeit. Mint mondta, csak hallomásból értesült a HVG-ben megjelent és lapunk által is közölt számlabotrányról. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mit kell tennie egy pénzügyminiszternek, ha adó-, illetve számlacsalás gyanúja merül fel egyik cégével kapcsolatban, Gulyás csupán anynyit mondott: „Szerintem erre egyértelmű a válasz.”
Nyakó István, az MSZP szóvivője csak annyit közölt lapunkkal: a szocialista pártnak egyelőre nincs kialakult álláspontja az ügyben.
– Egyelőre csak sajtóhírek láttak napvilágot. Amíg az ügyet világosan tisztázó körülmény nem merül fel, addig nincs értelme újságcikkeket kommentálni – mondta Nyakó.
Hiába kerestük mindkét kormányszóvivőt. Órákon keresztül, tucatszor hívtuk telefonon Budai Bernadettet, egyszer sem vette föl a telefonját. Daróczi Dávid átirányította hívásait a Kormányszóvivői Irodához. Veres János ügyét firtató kérdéseinkre tegnap több alkalommal is választ ígértek, de még lapzártánkkor is csak annyival „biztatták” lapunkat, hogy próbálkozzunk újból és újból telefonálni.
Mint a Heti Világgazdaság megírta, már 1992 és 1994 között is hamis számlák alapján igényelt vissza áfát a nemrég börtönbüntetésre ítélt szocialista vállalkozó, Kabai Károly nyírbogáti cége, a Bogát-Ferr Kft., amikor még Veres János pénzügyminiszter is tulajdonosa volt a társaságnak. Kabai 1997 előtti ügyeit azonban nem vizsgálták, a pénzügyminiszternek pedig még a neve sem merült fel egyetlen periratban sem.
A HVG beszámolója szerint a Bogát-Ferr Kft. 1992 és 1994 közötti hamis számláinak ügyében eljáró vám- és pénzügyőrség őrnagya azzal az indoklással adta át az ügyet a nyírbogáti rendőrkapitányságnak, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem merült fel. Sipos Jenő, a VPOP szóvivője lapunkkal ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy a HVG írásában több téves információ jelent meg, és nem igazak azok az állítások, amelyek a cikkben a vámőrség eljárásáról szólnak. Ezért a VPOP jogi lépéseket tervez. Információink szerint a vámőrség arra hivatkozhat, hogy azért adták át a rendőrségnek a Vereséknek számlázó romák ügyét, mert a számlák mögött nem volt áruforgalom, és ez a cselekmény akkoriban nem adócsalásnak, hanem csalásnak számított, így nem tartozott a vámőrség hatáskörébe. A rendőrség azonban tovább nyomozott, és csak a fiktív számlák kiállítóira sújtott le. A számlázók bírósági tárgyalásán tanúként meghallgatták Kabai Károlyt, de elfogadták jóhiszeműségét. Elhitték ugyanis, hogy nem volt tudomása a fémgyűjtők hamis számláiról.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben