KRESZ-módosítás buktatókkal

Évente átlagosan 1200-1300 ember veszíti életét közlekedési balesetben, az okok között döntő szerepet játszik a gyorshajtás és az ittas vezetés. A statisztika egyre aggasztóbb tendenciát mutat, márpedig hazánk vállalta, hogy 2010-ig 30 százalékkal csökkenti a közúti balesetek számát. A kormány most az utakon kísérel meg rendet tenni, ezért átfogó szigorítási csomag
bevezetésére szánta el magát: felülvizsgálják a büntetőpontrendszert, az autópályákon sebességet mérnek majd a matrica-ellenőrző kamerák, és a helyszínen bevonhatják az enyhén ittas vezetők jogosítványát is. A legérdekesebb változtatás azonban talán az objektív felelősség elvének bevezetése, ami azt jelenti, hogy a szabálytalanságért automatikusan a gépkocsi üzemben tartója ellen indulna közigazgatási eljárás. Ez csak akkor szűnne meg, ha az illető bizonyítani tudja ártatlanságát. Tény, hogy a rajtakapott vétkesek nagy része – évente nagyjából 30 ezer autós – ma arra hivatkozik, hogy nem ő ült a volánnál, közeli hozzátartozójára, illetve önmagára pedig senki nem köteles terhelő vallomást tenni, nem kell adatokat szolgáltatnia az esetről.
Az üzemben tartókkal szembeni objektív felelősség elvének bevezetését – ami külföldön jól ismert gyakorlat – a Magyar Autóklub már három évvel ezelőtt kezdeményezte, mert a baleseti statisztika javulását eredményezheti – nyilatkozta lapunknak Kovács Kázmér ügyvéd, a szervezet jogi bizottságának elnöke. Kérdésünkre hangsúlyozta: jogilag csak abban az esetben lehetne kivetnivalót találni a szabályozásban, ha rosszul hajtják végre, de létezik olyan megoldás, ami nem kifogásolható. A gyorshajtó autó üzemben tartóját például nem gyorshajtásért, hanem azért vonhatják felelősségre, mert közlekedési veszélyhelyzetet okozó személynek adta tovább járművét. A parkolás esetében kezdettől fogva az üzemben tartón kérik számon a szabálytalanságot, hiszen itt eleve így alakították ki a jogszabályi hátteret, a technikát pedig akár a gyorshajtás eseteire is lehetne alkalmazni – folytatta a jogász. Egy ideig az autópálya-matrica hiánya is szabálysértésnek számított, majd áttették a közlekedési törvénybe és ma már nem szabálysértési büntetést, hanem autópálya-használati pótdíjat kell fizetnie a mulasztónak – fűzte hozzá Kovács Kázmér.
Kételkedik az objektív felelősség elvének eredményességében Herpy Miklós ügyvéd, aki internetes jogi tanácsadással is foglalkozik, főként a közlekedési szabálysértések területén. Szerinte – bár leszögezte, hogy egyelőre keveset tudni a tervezet részleteiről – egy alapvető gondot nem tud kiküszöbölni az új szabályozás. Méghozzá azt, hogy a bűnösség addig nem vélelmezhető, amíg nem bizonyított, így büntetni sem lehet. Azt az alapvető jogot sem vehetik el senkitől, hogy saját magára, illetve hozzátartozójára nem köteles terhelő vallomást tenni. Egyszerűen annyit kell mondania vagy levélben közölnie 8 napon belül: nem hajlandó megjelölni, ki követte le a szabálysértést, sőt, akár hazudhat is, amíg ezzel másokról nem állít valótlanságot. A jogász úgy tudja, ennek a jogszabályi kiskapunak a kiiktatására úgy 6-8 éve tesznek különféle kísérleteket eredménytelenül, próbálták már például a büntetést közlekedésbiztonsági bírságként behajtani. Még az sem könnyíti meg feltétlenül a rendőrség dolgát, ha nagyjából felismerhető kép készül a szabálytalankodóról, hiszen a vallomás megtagadásának jogával ez esetben is élhet. Ha viszont ezt a jogot csorbítaná valahogyan az új szabályozás, az már alkotmányossági aggályokat vethet fel. A parkolásra vonatkozó bírságolási gyakorlat aránylag zökkenőmentes működését Herpy Miklós azzal magyarázta, hogy azt nem a büntetőjog szabályozza, lényegében polgári jogi szerződés jön létre az autóhasználó és a parkolóhelyet kijelölő önkormányzat, illetve társaság között.