Huszonkét területi egységre osztják az országot, ebből 18-at tesznek ki a megyék, négyet a Közép-Magyarország régió (Budapest és Pest megye) – szólt a hétfő esti koalíciós megállapodás, amely a hónapok óta tartó egyeztetés legkritikusabb pontjára, az új egészségpénztárak területi elhelyezkedésének kérdésére tett pontot. Az állam 22 egészségpénztárat alapít részvénytársaság formájában, majd ezek kisebbségi, 49 százalékos részvénycsomagjára írnak ki pályázatot, amelyre magánbefektetők – például biztosítótársaságok – licitálhatnak. Várhatóan a kisebbségi tulajdonrészekre kevesebb lesz a jelentkező, mint ahány pénztár alakul, így egy-egy befektetőnek lehetősége lesz akár két szomszédos pénztárban is tulajdont szerezni.
*
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár is úgy fogalmazott: arra számítanak, hogy nyolc biztosítónál nem lesz több, ezért nem is tervezik módosítani a koalíciós megállapodást, amelyben 5-8 biztosító létrehozását rögzítették.
Horn Gábor elmondta: a tervek szerint a törvény január 1-jén lép életbe, a pályázatokat februárban írják ki, két hónapos határidővel (ebben az időszakban lehet majd licitálni az egyes területekre), a tagtoborzás pedig ezt követően indulhat, s 3-6 hónapig tarthat.
Az új rendszer a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy minden megyéhez tartozna egy egészségpénztár, ezek vásárolnák az egészségügyi ellátást a szolgáltatóktól, s koordinálnák, irányítanák a beteget az ellátórendszerben.
A biztosítottak szabadon választhatnának a pénztárak között, döntésükön pedig évente változtathatnának. Akik nem választanak, azokat besorolják ahhoz az egészségpénztárhoz, amely a lakóhelyéhez tartozik. Az SZDSZ arra számít, hogy az új egészségbiztosítási rendszer első évében átlagosan a lakosság 15-25 százaléka választ majd biztosítót. – Nem az a kérdés, hogy hol van a biztosító székhelye, hanem hogy van-e szerződése az adott kórházzal, háziorvossal vagy járóbeteg-ellátóval – mondta Horn Gábor, hozzátéve, hogy a biztosítók országos határkörrel alakulnak meg, például egy nógrádi lakosnak lehet szerződése a zalai biztosítóval, ha annak van szerződése nógrádi kórházzal.
Más kérdés azonban, hogy életszerű-e az említett helyzet. Valódi verseny és választási lehetőség csak Budapesten és Pest megyében lesz, hiszen itt – az SZDSZ elképzeléseinek megfelelően – négy pénztár működik majd egymás mellett. De kérdés, hogy akar-e majd mondjuk egy Győr-Moson-Sopron megyei lakos a Borsod megyéhez rendelt biztosítóval szerződést kötni. Az biztos, hogy a biztosítók elsősorban különféle kedvezményekkel, kiegészítő szolgáltatásokkal, marketingfogásokkal próbálhatnak majd ügyfeleket szerezni más területekről. Felajánlhatják például, hogy aki rendszeresen jár szűrésre, az kedvezményt kap a gyógyszerárból. Később persze egyéb más termékeiket, például a lakás-, az autó- és az életbiztosítást is csomagban ajánlhatják.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a részletekről szólva közölte: meghatározzák, hogy minimálisan és maximálisan hányan tartozhatnak egy-egy működő pénztárhoz. A minimum létszám ötszázezer biztosított lesz, míg a felső létszámkorlát másfél-két millió fő, hogy ne jöjjenek létre monopóliumok. A tárcavezető a kisebbségi tulajdonrészek eladásából származó bevételeket firtató kérdésre úgy felelt: „arra számítunk, hogy 50-100 milliárd forint lehet összességében”.
Jó szakmai és szakmapolitikai döntésnek nevezte a koalíciós pártok közötti egészségbiztosítási megállapodást Gyurcsány Ferenc kormányfő. Kiemelte: a pénztárak legfontosabb szerepe, hogy az egészségügyi szolgáltatókat arra ösztönözze, hogy az állampolgároknak jobb szolgáltatást nyújtsanak, és lehetőleg a legolcsóbban, majd az így megszerzett jövedelmet visszafordítsák az egészségügyi szolgáltatás megújításába. Az MSZP és az SZDSZ politikusai is úgy kommentálták a megállapodást, hogy egyiküknek sem kell úgy éreznie, hogy veszített a másikkal szemben, helyette teljesült az a szándék, hogy a biztosítottak, a betegek nyernek majd. A szakemberek azonban nem ennyire optimisták. Sőt.
– Pusztán a befektetők megjelenésétől nem remélhető, hogy javul az egészségügyi ellátás színvonala – vélekedett Skultéty László, a GKI Egészségügy-kutató Intézet vezetője. Mint mondta: az ellátásra nem jut majd több pénz, sőt – a konvergenciaprogram megszorításait tekintve – elképzelhető, hogy a jelenleginél is kevesebb forrás lesz. Ráadásul a több-biztosítós rendszerre való átállással nőnek a működési költségek, és ne feledkezzünk meg arról – tette hozzá –, hogy a befektetők osztalékot is szeretnének kivenni a rendszerből. Ahhoz, hogy ilyen feltételek mellett javuljon az ellátás színvonala, olyan mértékű hatékonyságjavulást kellene produkálni, amelynek elérése meglehetősen kétséges – szögezte le. Skultéty László szerint a hatékonyságjavulást elsősorban ellátásszervezéssel, a betegek irányításával érhetik el a pénztárak. A szakember úgy látja: a befektetők várhatóan igyekeznek majd egységes területeket kialakítani, tehát lehetőleg egymás melletti megyékben szeretnének majd kisebbségi üzletrészt vásárolni. Így ugyanis költségeik kisebbek, eközben azonban a területi kiegyenlítésben rejlő kockázatot is mérsékelnék. Ezért az egészségügyi szempontból „gazdag” és „szegény” térségekben egyszerre érdemes pozíciókat szerezni – tette hozzá.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézetének szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tegnapi koalíciós megállapodás ellenére sem tisztázott még számos koncepcionális kérdés. Nem tudni például, milyen menedzsmentjogokat kapnak a magánbefektetők, miként számítják majd a fejkvótát, korlátozhatják-e a betegek intézményválasztási szabadságát. Sinkó Eszter szerint csak a hiányzó részletek tisztázása után lehet majd eldönteni, hogy az új rendszer az SZDSZ vagy inkább az MSZP eredeti elképzeléséhez áll közelebb. Elképzelhető, hogy végül a jelenlegi egy helyett 22 kis egészségbiztosítási pénztár jön majd létre, és más egyéb nem változik, de az is lehet, hogy valódi szabad versenyre épülő, több-biztosítós modell alakul ki.
Az egészségpénztárak területi elosztására vonatkozó, hétfő esti koalíciós megállapodás nagyjából döntetlen közeli eredményként értékelte a két koalíciós partner között. Noha az MSZP és az SZDSZ is igyekeztek úgy magyarázni a hétfői megállapodást, mintha már nem volna közöttük nézeteltérés, ez valójában nincs így. A magánbefektetőknek adandó menedzsmentjogokról például még komoly viták várhatók.
Mikola: Világtörténelmi kísérlet. Elfogadhatatlannak nevezte Mikola István, hogy hétfőn az emberek feje fölött adták el a 116 éve fennálló társadalombiztosítás kasszáját 10 millió szerződő magyar ember felhatalmazása nélkül. A fideszes politikus szerint a két koalíciós párt egy világtörténelmi kísérletet tett a megkötött paktumban, egy olyan rendszert akarnak megvalósítani, amely még sehol sem működött. Mindez csak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök politikai továbbélését ugyanakkor szociális válságot eredményez – tette hozzá. Mikola István kijelentette: egy politikai fordulat bekövetkeztével a Fidesz visszacsinálja a rendszert. Megismételte, a legnagyobb ellenzéki párt a nemzeti egészségbiztosító megalapításában bízik, amelynek tervezetét szakmai szervezetekkel együttműködve dolgozzák ki, beépíti a Fidesz a készülő programjába, majd az Országgyűlés elé is benyújtja. A Fidesz ugyanis meszszemenőkig ellenzi, hogy a nemzedékek által befizetett, jelenleg 1500-1600 milliárd forintos társadalombiztosítási pénzalapot privatizálják, rátegye arra a kezét a kormány, s magánbiztosítóknak játssza át. – A magántársaságoknak a kiegészítő biztosítások területén van helye – szögezte le Mikola István.
origo.hu
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről
