időjárás 19°C Csaba 2022. július 6.
logo

Megkegyelmeztek az iparűzési adónak

Csécsi László
2007.10.21. 22:00

A várakozásoknak megfelelően nem ítélte uniós jogszabályba ütközőnek az Európai Bíróság (EB) az iparűzési adót. A testület megállapította, hogy nem forgalmi jellegű adóról van szó, használata tehát öszszeegyeztethető az érintett uniós jogszabállyal, amely egyetlen áfa jellegű adót engedélyez a tagországok számára. A döntésre azért volt szükség, mert az uniós csatlakozás után a magyar gazdaság több vezető társasága is eljárást indított az adó ellen.

Maradhat az iparűzési adó, nem ütközik az uniós jogi szabályozásba – mondta ki tegnap az Európai Bíróság, Luxembourgban kihirdetett végső ítéletében.
A tegnapi döntéstől több száz megrekedt eljárás sorsa és becslések szerint mintegy 400 milliárd forint adófizetési kötelezettség teljesítése függött.
A bíróság két üggyel kapcsolatban folytatott egyesített eljárást: az egyiket többek között olyan jelentős társaságok indították a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal ellen, mint az E.ON, a Tesco, az OTP és a Vodafone, a másik – az OTP Garancia Biztosító Rt. kezdeményezésére – a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal ellen folyt. A két magyar bíróság kérte az uniós testülettől, hogy határozzon arról, öszszeegyeztethető-e az iparűzés adó az úgynevezett hatodik hozzáadott értékadó-irányelvvel, és különösen azzal a tilalommal, hogy a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be forgalmi jellegű adózási rendszereket.
Egy hasonló jellegű olasz adót tavaly már jogosnak ítélt az Európai Bíróság, tehát nem okozott meglepetést, hogy tegnap az iparűzési adó esetében is hasonló állásfoglalás született.
A bíróság sajtóközleményében azzal indokolja döntését, hogy az iparűzési adó nem a forgalmi adó jellegű terhek, hanem a hozzáadott érték típusúak közé tartozik, vagyis a termékek, vagy a szolgáltatások árbevételének, az áruk beszerzési értékének, a közvetített szolgáltatások értékének, valamint az anyagköltség különbözetén alapul. Továbbá azt sem lehet megállapítani, hogy az adóteherből a cégek menynyit terhelhetnek a vevőkre, ráadásul nem is mindig lehetséges az adó áthárítása.
Volt a magyar bíróságoknak egy másik kérdésük is a luxemburgi testülethez, nevezetesen az, hogy az a csatlakozási szerződésben szereplő kitétel, miszerint Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott iparűzési kedvezményeket, értelmezhető-e úgy, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott az iparűzési adó fenntartására, vagy ezt úgy kell érteni, hogy a szerződés elismerte Magyarország jogát az iparűzési adónem fenntartására is. Erre azonban az Európai Bíróság az első kérdéssel kapcsolatos döntése fényében már nem tartotta szükségesnek válaszolni – írta a távirati iroda.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) pénzügyi tanácsában, illetve a Zala Megyei Bíróságon 80 per van folyamatban a magyarországi iparűzési adóval kapcsolatban, amelyek perértéke ezermilliárd forint nagyságrendű – nyilatkozta az MTI-nek Lomnici Zoltán. Az LB elnöke elmondta, hogy ezek után most mind a két bíróságon lefolytatják a pereket, amelyeknél „nyilvánvaló a döntés”. Lomnici szerint a magyar költségvetés szempontjából az EB mostani előzetes döntése létkérdés volt, hiszen a pert indítók több évre visszamenőleg kérték az iparűzési adó visszatérítését.
Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy vélekedett: az iparűzési adó kapcsán sokak által vitatott helyzet az Európai Bíróság döntésével egyértelművé vált, vagyis a magyar gyakorlat megfelel az uniós szabályoknak, így Magyarország nincs rákényszerítve arra, hogy ezen gyorsan változtasson. Ugyanakkor Kovács László, az Európai Unió adóügyi biztosa az Adexpó sajtótájékoztatóján elmondta: tudomása szerint a magyar kormány azon gondolkozik, hogy az iparűzési adót más adókkal kiváltsa, illetve mértékének csökkentése is szóba került, ám erről várhatóan csak a későbbiekben születik döntés.
Oszkó Péter, a perek jelentős részében oroszlánrészt vállaló Deloitte elnök-vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt: bár több tanácsadó le akarta beszélni a vállalatokat az eljárások megindításáról, ezekre a cégek kockázatkezelése miatt igenis szükség volt. Az uniós jog ugyanis szűkíti a kárpótlásra jogosult társaságok körét, vagyis ha mégis eltörölték volna az adót, valószínűleg csak az eljárást indító cégek kaphatták volna vissza a befizetett összegeket. Mindazonáltal a Deloitte mindenkit arra buzdított, hogy tegyen eleget adózási kötelezettségének – nyilatkozta Oszkó Péter. A vezérigazgató a döntés ellenére úgy véli, a jogossá nyilvánított közteher korszerűtlen, a versenyképesség kárára van, ráadásul mind a beszedése, mind a bevallása drága és gazdaságtalan.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.