Nincs felelőse a fapusztulásnak

Nemcsak a pénztelenség, hanem a kormányzati szervek késlekedésének is része lehetett a tudományos világszenzációnak számító, hat bükkábrányi ősfa pusztulásában. A megmaradt leletek közül négyet a miskolci Herman Ottó Múzeumba, hatot a tegnap megnyílt ipolytarnóci látogatóközpontba szállítottak.

2007. 10. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hatóságok késlekedése is hozzájárulhatott a 7-8 millió éves, a világon egyedülálló bükkábrányi ősfák pusztulásához. Mint arról beszámoltunk, a felső miocén kori erdőből hat fa még a megtalálás helyén, elszállítása előtt elporladt. Egy hónappal a fellelésük után a környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor elvállalta az erdő gondozását, de azzal csak gesztust gyakorolt – tájékoztatta lapunkat Olt Boglárka, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtószóvivője. Elmondta: a régészeti értékek megmentése a törvény szerint nem a környezetvédelmi tárca feladata. Lapzártáig nem sikerült megtudnunk az Oktatási és Kulturális Minisztériumban sem, terhel-e valakit felelősség a felbecsülhetetlen tudományos érték megsemmisüléséért.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy hat ősfa elpusztult a tizenhatból, s ebben valószínűleg a későn elkezdett leletmentés is közrejátszott. Július 10-én a bükkábrányi bánya mélyén bukkantak rá a tizenhat, felső miocén kori mamutfenyőkből és mocsárciprusokból álló vegyes erdőre. A hét-nyolc millió éves lelet egyedülálló, hiszen a másutt talált, sok esetben ezeknél idősebb fák megkövült állapotban kerültek elő. A bükkábrányiak szerkezete azonban ép maradt, s ez kitűnő lehetőséget nyújt a természettudományos kutatásokra. Egy hónappal az erdő felfedezése után, augusztus 3-án a környezetvédelmi miniszter bejelentette: felelősséget vállalnak az ősfákért. A Herman Ottó Múzeum munkatársai eközben a négy legjobb állapotban lévő mocsárciprust előkészítették a szállításra. Önkéntesek és adományozók támogatásával augusztus 8-án a fákat Miskolcra vitték, ahol cukros oldattal konzerválják, majd kiállítják őket. Munkájukhoz eddig összesen hárommillió forintot kaptak a kulturális minisztériumtól.
A lelet felfedezése és a miniszteri ígéret között csaknem egy hónap telt el. Ezt az időt a Herman Ottó Múzeum munkatársai a lelet feltérképezésével, mintavétellel, a kiemelési technika kikísérletezésével és a lehetséges segítők, speciális eszközök felkutatásával töltötték. Nem tudhatták, melyik napon érkeznek oda úgy, hogy a fák már megsemmisültek; pályázatokat írni, és esetleges központi támogatásra várni nem volt idő. – A fák megmentésének esélye az idő múlásával arányosan csökkent, ráadásul akkoriban kánikulai napok jártak – mondta lapunknak Veres János kutató régész. A vidéki múzeum és segítőik megtették, amit lehetett, megmentettek négy felbecsülhetetlen értékű mocsárciprust.
Tizenkét másik ősfa a bányában maradt. Néhány nappal később hat elpusztult közülük. Hatot a Bükki Nemzeti Park szakemberei mentettek meg, és tettek bemutathatóvá a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére, a munkálatok 14 millió forintba kerültek. Ipolytarnócra, az ősmaradványok látogatóközpontba szállították őket, amelyet tegnap nyitottak meg az érdeklődők előtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.