Fülöp Sándor vagy Nagy Boldizsár lehet a környezetvédelmi kérdésekben komoly vizsgálati hatáskörű jövő nemzedékek ombudsmanja – értesült lapunk. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szakértőként részt vett többek között a bős–nagymarosi vízlépcsőről szóló tárgyalásokon a hágai Nemzetközi Bíróságon, de a Külügyminisztérium konzulenseként a tiszai ciánszennyezés ügyében is segítette az egyeztetéseket.
Az ügyészi tapasztalatokkal is rendelkező Fülöp Sándor a környezetvédelmi ügyekben a zöldek és a civil emberek jogi képviseletét felvállaló EMLA nevű szervezetet vezeti. Az 1992-ben alakult egyesület évente 30-40 ügyet visz, egyik fő kikötésük, hogy üzleti vállalkozások képviseletét nem vállalják. Fülöp azért is került a lehetséges jelöltek közé Sólyom László köztársasági elnöknél, mert a jövő nemzedékek parlamenti biztosa magáncégeknél is vizsgálódhat majd, betekinthet iratokba, beléphet magánterületekre. Legalábbis ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a négy parlamenti párt képviselői a napokban elláttak a kézjegyükkel. Az előterjesztést persze az Országgyűlésnek el is kell fogadnia, de a széles konszenzus alapján feltételezhető, hogy október végén, november elején a képviselők igennel szavaznak arra. Mint ismert, a Védegylet az ezredfordulón javasolta először a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményének létrehozását. Bár az egyesület felkérésére a Sólyom László által készített tervezet két ciklusban is az Országgyűlés elé került, a környezetvédelmi ombudsmanról szóló javaslat több egyeztetésen is elvérzett. A kifogás leginkább az volt az új intézmény ellen, hogy ezzel növelnék a bürokráciát, a környezetvédők azonban a pártokon belüli gazdasági lobbik aknamunkáját emlegették. Az tény, hogy amikor a Védegylet tavaly decemberben megkereste a pártok képviselőit, kiderült, hogy valójában semmi szakmai érvük sincs a javaslat ellen.
A Fidesznek emellett nem tetszett, hogy Szili Katalin viszi az ügyet, az MSZP-ben pedig több alkotmányjogászt mozgósítottak a különféle gazdasági körök – például Avarkeszi Dezsőt és Csákabonyi Balázst – hogy emeljenek kifogásokat a hatáskörökkel kapcsolatban. Így került ki a törvényjavaslatból, hogy a határozatok végrehajtását a jövő nemzedékek ombudsmanja fölfüggesztheti. Ehelyett a dokumentumban csupán az szerepel, hogy ezt csak kezdeményezheti a hatóságoknál. Az eredeti javaslatban szerepelt volna, hogy az új ombudsman feladatai közé tartozik a kulturális örökség védelme is, de végül ez is kikerült az iratból. Az előterjesztésbe az is bekerült, hogy az új parlamenti biztos csak akkor hatolhat be magánterületre, ha alapos a gyanú egy visszafordíthatatlan környezetszennyezésre. A törvényjavaslat tehát nem kis kompromisszumok eredményeként jött létre, miközben a tárgyalások elhúzódtak májustól egészen mostanáig. Végül szeptember 8-án írták alá a pártok képviselői a dokumentumot a parlament delegációs termében.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
