Elpusztult hat, 7-8 millió éves ősfa a világon egyedülálló bükkábrányi leletből annak ellenére, hogy augusztus 3-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bejelentette: gondoskodik a bánya mélyén, a felső miocén kori mocsárerdőben talált tizenhat fa megmentéséről. Elegendő pénz híján a Herman Ottó Múzeum munkatársai végül csak a négy legjobb állapotban lévő mocsárciprustörzset tudták augusztus 8-án Miskolcra szállítani, s hiába segítették a leletmentést szponzorok, önkéntesek, hatról le kellett mondaniuk. Pedig a leletek iránt óriási a nemzetközi érdeklődés is, több ország kutatói kértek mintát a fákból.
A környezetvédelmi tárca sajtóosztálya szerint a Bükki Nemzeti Park augusztus 6-án vette át a területet a bányától, de akkor már csak hét fa állt, és ezt jegyzőkönyvezték is, a múzeumok kutatói pedig írásban nyilatkoztak arról, hogy a többire nem tartanak igényt.
*
A maradék hét, jobb állapotban lévő ősfa közül egy szintén megsemmisült, végül hatot szállítottak Ipolytarnócra, ahol rövidesen az Ősmaradványok látogatóközpontban tekinthetők meg – fűzte hozzá a tárca munkatársa.
A bükkábrányi – tengerparti mamutfenyőkből és mocsári ciprusokból álló – vegyes erdő nyolcmillió éves üzenet, amelynek segítségével nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy akkoriban hogyan néztek ki a fák, hanem az egész környezet rekonstruálható, sőt, a mai fákkal összehasonlítva, az evolúciós folyamatot is megismerhetjük – tájékoztatta lapunkat Veres János kutató régész. A miskolci Hermann Ottó Múzeum munkatársa szerint több helyen találtak már ezeknél jóval idősebb fákat is, de a bükkábrányiak mégis egyedülállók, mert nem kövesedtek meg, szerkezetük ép maradt. Számos külföldi, különféle területekre specializálódott laboratórium kért mintát a gyökértörzsből, kéregből, belső magból, levéllenyomatokból – fűzte hozzá a kutató. A hazai geológiai, fizikai, erdészeti egyetemek és laboratóriumok azonban hiába jelentkeztek, hogy elvégeznék a különféle vizsgálatokat: egyelőre nem tehetik, előbb pályázniuk kell, ugyanis mindegyikük anyagi nehézségekkel küzd. Egyelőre csak egy háromdimenziós röntgenvizsgálat tűnik biztosnak, amelyet egy pécsi géppel végeznek majd el.
A fákat, amelyekben cellulózt és szénhidrátot is találtak, felmelegített cukros oldattal konzerválják, és azért, hogy megóvják őket a jelenkori kórokozóktól, gombaölő szert is kevernek hozzá. Eddig több tonna cukoradomány gyűlt össze.
Szintén támogatók gyártják a három-négy méter magas és két méter átmérőjű fákra méretezett tartályokat is. Ezekbe beleállítva a borászok, sörfőzők technológiájának felhasználásával, körülbelül három éven át áramoltatják körülöttük a cukros oldatot. Addig is az oktatási tárca hárommillió forintos gyorssegélyéből beszerzett, a bányából származó homokkal feltöltött szarkofágokban úgymond steril közegben őrzik a mocsári ciprusokat. Bár megmentették a világ legöregebb fáinak egy részét, egyelőre nincs hová elhelyezni őket. A befogadásukra alkalmas pavilont saját forrásaikból kell felállítaniuk, ezért most újra adományozók, illetve olyanok támogatását kérik, akik megfelelő gépekkel, anyaggal, szaktudással segítenének – fűzte hozzá Veres János. A pavilont Miskolc közepére, egy mostanra lebontott garázs helyére húzzák fel, de többek között meg kell oldani a szellőztetését, és a megfelelő, körülbelül 10 Celsius-fokos állandó hőmérsékletet is. A tartályba állított mocsári ciprusokat már a konzerválás idején is megtekinthetik az érdeklődők.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
