Újabb gyanús minisztériumi pályázati ügyre derült fény. A csereháti Tomor községben lévő, szeptemberben induló tanoda a Rom Som Alapítványon keresztül 19 millió forintot nyert minisztériumi pályázaton. Az intézmény hivatalosan arra kapta a pénzt, hogy megoldja a környéken élő hátrányos helyzetű – főként roma – fiatalok középiskolai oktatását, szakképzését. A cél nemes, ám az eredmény egyelőre több mint kétséges. Kiderült ugyanis, hogy az iskolának még a működéshez szükséges oktatási azonosítója sincs, ráadásul a Hír TV tanítási időben – bár a tanoda igazgatója 100 fős létszámról beszélt – csupán két diákkal találkozott az intézményben, és ők saját bevallásuk szerint tanulás helyett egyelőre csak ismerkednek a tanodával. A csereháti körzeti általános iskola igazgatója szerint három diákja át akart menni az új intézménybe, mivel ott állítólag nagyon jók a tanulási feltételek, még drót nélküli internet is van, ám egy hét után újra a régi iskolájukban jelentkeztek, mivel az új helyen csak kongó üresség fogadta őket.
*
Az igazgató kijelentette: amikor a diákokat át akarták jelenteni az új intézménybe, kiderült, az még a működéshez szükséges oktatási azonosítóval sem rendelkezik, így beíratni sem lehet oda senkit. Az sem egészen világos, hogy miért kell egy alig háromszáz lelkes településre középiskola, ha általános iskolára nincs szükség, hiszen gyermekhiányra hivatkozva már régen összevonták a települési iskolákat egyetlen körzeti intézménnyé.
Érdekes szál, hogy a tanoda igazgatója az a Derdák Tibor, aki 1990 és 1994 között szabad demokrata országgyűlési képviselő, majd miniszteri tanácsadó volt, ma pedig a kormány által létrehozott Oktatásért Közalapítvány kurátora. A tanoda Dr. Amedkar Gimnázium és Szakiskolának nevezi magát, és az egyik buddhista kisegyház szárnyai alatt működik. A pénzt a Rom Som Alapítványon keresztül pályázva nyerte el konzorciumban a körzeti iskolával, ám a hírek szerint utóbbi ebből egy fillért sem látott. A sebtében alakuló tanodák aranykora még Magyar Bálint oktatási miniszter idején kezdődött. Akkor olyan, az európai uniós forrásokra épülő pályázatot írtak ki, amelynek köszönhetően milliárdokat nyerhettek el a tanodák konzorciumban más intézményekkel. Szakmai körökben már akkor is nagy zúgolódást váltott ki, hogy a meglévő, sokszor bezárásra ítélt iskolák fejlesztése helyett miért olyan intézményeket támogatnak, amelyeknek egy része a pályázatra a semmiből szerveződik, és a pénz felélése után jó néhány becsukta a kaput. A pályázaton nyertes Rom Som Alapítvány egyébként hivatalosan a roma kisebbség felzárkóztatásáért küzd, ám az elmúlt években meglehetősen furcsa programokba ölték az esélyegyenlőségre szánt milliókat. Csaknem egymillió forint pályázati pénzből például tujákat vettek az út mellé, újabb egymillióból kecskéket vásároltak, amelyeket roma családoknak adtak, hogy létesítsenek kecskefarmot. Ezután takarmányra és az ól karbantartására újabb milliókat osztottak szét, bár a szóbeszéd szerint a családok, amint átvették, frissiben meg is ették az állatokat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint eddig két pályázatot írtak ki a tanodák számára. A 2004-es pályázatokon 321 millió, a 2005-ösön csaknem 835 millió forintot osztottak szét.
A tárca az üggyel kapcsolatban azt írta: minden nyertest kétszer ellenőriznek: egyszer a program közben, egyszer pedig annak lezárultával. A Rom Som Alapítvány egyébként már a 2004-es pályázaton is nyert. Az idén májusban ellenőrizték a tanoda működését, és azt mind szakmailag, mind pénzügyileg rendben találták.
Arra a kérdésünkre, előfordult-e már, hogy valamelyik nyertessel visszafizettették az összeget, mert nem teljesítette a vállaltakat, a tárca nem válaszolt. Arra sem feleltek, hogy miért nem a meglévő iskolák tevékenységét bővítik új szolgáltatásokkal, ami jóval olcsóbb lenne, mint új intézményeket létrehozni.
origo.hu
Orbán Viktor bejelentést tett a kereskedelmi kamarával való együttműködésről
