Széphalmi, sátoraljaújhelyi, bodrogközi, sárospataki látogatása előtt Sólyom László köztársasági elnök tegnap reggel fölkereste a Zemplén egyik gyöngyszemét, az Aranyosi-völgyet, s úgy véli, még mielőtt óriási hibát követnének el a beruházók, le kell állítani a szivattyús vízi erőmű tervezését. Kijelentette: amennyiben megépítenék az öt kilométer hoszszú víztározót, azonnal kettévágnák a Zemplént, s megosztanák az egyébként rendkívül egységes természeti adottságú térséget. Sólyom megtapasztalhatta a makacsságot, mert mint mondta, a szakhatóságok, a minisztérium egyaránt elutasítja a tervek megvalósítását, a beruházó mégis kitartó, s újra és újra beadja a tervdokumentációt ismételt elbírálás céljából, s kéri az építkezés engedélyezését. Az államfő úgy gondolja, hiba lenne engedni az erőszaknak, miután a szivattyús vízi erőmű egyrészt drága beruházás, másrészt költséges fenntartású objektum volna.
Fenyegetettségnek nevezte mindazt, ami a Zemplénben tapasztalható, ugyanis nem elég, hogy az Aranyosi-völgyben próbálkoznak tönkretenni a természetet, a szlovákiai Tőketerebesen, valamint Szerencsen szintén hasonló erőlködések zajlanak. Különösen északi szomszédaink törekvéseit bírálta az államfő, amely széntüzelésű hőerőmű a Bodrogközt, valamint a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja élővilágát súlyosan veszélyeztetné megépülése esetén. Természetesen lehetőségeihez mérten mindent megtesz a szlovákiai elképzelések megvalósítása ellen, de miután nem Magyarországon kell lépéseit megtennie, ezért rendkívül komplikáltnak nevezte saját helyzetét.
Sólyom állítja, a gigantikus méretű energiatermelő létesítmények helyett a kis teljesítményű erőművek építését támogatná, s külföldi példákra hivatkozott, amikor érvelt. Problémaként említette a szerencsi erőmű megépítésének gondolatát is, hiszen nem elsősorban a káros anyagok kibocsátása okoz gondot, hanem az, hogy az így sem elviselhető kamionforgalom növekedne meg a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja térségében. Mint szavaiból kiderült: tízpercenként egykamionnyi szalmát égetne el Szerencsen a hőerőmű, amelynek beruházója már mindenféle szakhatósági engedélyt beszerzett. Megfelelő minőségű utak nincsenek a térségben – tette hozzá –, tehát komoly probléma lesz a szállítás az így is agyonterhelt utakon. Kijelentette, tárgyalt Szerencs polgármesterével, s Rónavölgyi Endréné a beszélgetés során emlékeztette a köztársasági elnököt, az erőmű tervezése-engedélyeztetése szakszerűen zajlott, ugyanakkor a „cukorváros” képviselő-testülete és lakossága támogatja a törekvést, amely 200 új munkahelyet jelentene. Sólyom László úgy reagált, nem érti, vajon miként jön össze 200 munkahely, amikor a hasonló nyugat-európai erőművek tizedannyi dolgozóval működtetik az erőművet
A továbbiakban a köztársasági elnök szólt Bodrogköz problémáiról, és kiemelten fontos feladatnak tekinti azt, hogy a Tokajnál a Tiszába ömlő folyón legalább egy hidat meg kellene építeni. Sólyom László katasztrofálisnak nevezte azt a helyzetet, amikor a híd hiánya miatt egy-egy település lakossága 10-15 kilométer helyett 100-120 kilométert utazik. Felhívta a figyelmet, Kenézlőnél a II. világháború előtt még volt híd, de 1944-ben lebombázták, s azóta sem „pótolták a hiányt”. Emlékeztetett: az ugyancsak hátrányos helyzetű Zemplén–Bodrogköz régiója jelentős fejlődésen ment keresztül, amikor megépült a cigándi Tisza-híd. A településből város lett, a térség lakossága pedig pillanatok alatt eljut a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe.
Sárospataki sajtótájékoztatójának utolsó témájaként a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) esélyeiről szólt, s úgy gondolja, az árvízvédelmi építmények, víztározók kialakítása mellett komoly figyelmet kellene fordítani a tájgazdálkodásra is, az árvizek ugyanis nem minden évben teszik tönkre a töltések közelében élő emberek mezőgazdasági munkáját. Sólyom László ehhez a témához kapcsolódóan rámutatott, a VTT megvalósítása ugyan meglehetősen drága, ám szükségszerű, miután a Kárpát-medencét Közép-Európa lavórjaként emlegetik.
pápa
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
