Ma este hét órakor kezdődik a diákok legnagyobb, országos szintű tandíjellenes demonstrációja. A szervezők tízezer embert várnak a Margit híd budai hídfőjéhez, ahonnan fáklyákkal vonulnak át az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szalay utcai épülete elé. A fiatalok alternatív javaslatot nyújtottak be a tárcának a tandíj kiváltására, de Hiller István miniszter egyelőre válaszra sem méltatta őket.
– Az oktatási tárca egyelőre nem válaszolt a tandíjat kiváltó alternatív javaslatunkra, úgyhogy mindenképpen az utcára vonulunk. Ha szerda délig esetleg mégis pozitív válasz születik, a fáklyás felvonulást akkor is megtartjuk, csak célja nem a tiltakozás, hanem az öröm kifejezése lesz – mondta lapunknak Miskolczi Norbert, a tüntetést szervező Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
A hallgatói érdek-képviseleti szerv másfél héttel ezelőtt veszprémi közgyűlésén egyfajta ultimátumot nyújtott át a minisztériumot képviselő Manherz Károly szakállamtitkárnak. Ebben a tandíj kiváltására tettek javaslatot. A fiatalok olyan rendszert szeretnének kialakítani, amelyben nem a tehetősségen, hanem a tehetségen múlik a felvétel. Terveik szerint nem kellene mindenkinek fizetnie, csak annak, aki nem teljesíti az általa vállalt feladatokat. Azt javasolják, hogy az államilag támogatott hallgatónak a leckekönyvbe felvett, de nem teljesített tantárgyak után tárgyanként alapképzésen a hallgatói normatíva 3-5 százalékának, mesterképzésben pedig 4-6 százalékának megfelelő összeget kelljen befizetnie. Ez az első hat félévben elmaradt vizsgánként 3500–5500 forintos, később 4500–6500 forintos terhet jelentene. Miskolczi szerint ez valóban igazságos rendszer lenne, hiszen csak azokért a tárgyakért kellene fizetni, amelyeket a hallgatónak még kettesre sem sikerült teljesítenie. Kérdésünkre leszögezte: ha az ő javaslatukat vezetnék be, több pénz folyna be a kasszába, mint a tervezett tandíjbevétel, hiszen bizonyos szakokon a diákok a felvett tantárgyaknak közel a feléből nem vizsgáznak le, ráadásul a rendszer nem büntetne mindenkit, csak azokat, aki valóban nem tanulnak. A befolyt összegek 30–60 százalékát az intézménynek tanulmányi ösztöndíjra kellene fordítania.
Emlékezetes: Hiller István még tavaly júniusban jelentette be a felsőoktatás fizetőssé tételét. Az oktatási miniszter azzal érvelt, hogy ma átlagosan 525 ezer forintjába kerül az adófizetőknek minden egyes államilag finanszírozott hallgató, függetlenül attól, hogy jól vagy rosszul tanul. Szerinte ez nem fair, mert igazságtalan, hogy egy szorgalmas és egy lusta diák képzési díját is az állampolgárok fizessék.
Hiller akkori ismertetése szerint a fert a 2007–2008-as tanévben – azaz az idén szeptemberben – tanulmányaikat kezdő diákoknak kell először megfizetniük. Hiller akkori közlése szerint a tandíjas diákok legjobban teljesítő 15 százaléka a következő tanévre mentesül a költségek megfizetése alól. Később aztán kiderült, a Hiller festette képből mi a valóság. Az egyetemek valóban adhatnak kedvezményt a legjobban teljesítő 15 százaléknak, ám a rájuk eső tandíjat pótolni kell, tehát a többiekét kellene drasztikusan megemelni. Ennek ismeretében egyik egyetem sem ad kedvezményt.
Társasházi lakás ég Budapesten