Egy esztendővel ezelőtt, 2006. október 22-én még úgy volt, hogy a Gyurcsány-kormány távozását követelő tüntetők a nemzeti ünnepen is maradhatnak a Parlament előtti téren. A magukat Kossuth térieknek nevezők ekkor már több mint egy hónapja demonstráltak. Hosszas tárgyalások után végül sikerült megegyezniük a hatóságokkal, hogy az október 23-i ünnepségek idején is a téren maradhatnak, de előzőleg a tűzszerészek átvizsgálják a területet, mivel másnapra számos magas rangú külföldi államférfit és politikust vártak a helyszínre. Október 22-én éjfél körül pár száz tüntető volt csak a téren, akiknek döntő többsége el is hagyta a sátrát, hogy a tűzszerészek elkezdhessék a vizsgálódást. A bent maradók miatt azonban a rendőrség az egyezség megszegésére hivatkozott, és kiürítette, majd lezárta a Kossuth teret. Így másnap reggel, a forradalom évfordulóján hiába próbáltak sokan bejutni a térre, hogy virágot helyezzenek el az ’56-os emlékműnél, a rendőrök nem engedték őket a kordonon belülre. Már ekkor több spontán csoportosulás alakult ki a Parlament körüli utcákban, amelyeket – bár még döntően békések voltak – a rendőrök próbáltak felszámolni, méghozzá egyre keményebb eszközökkel.
A Corvin köztől az Astoriáig
Kora délután a Corvin közi bejelentett rendezvényről a megemlékezők több csoportban az Astoria felé vették az irányt. A Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán összetűztek a rendőrökkel. A tüntetők elfoglaltak és az úton keresztbe fordítottak egy trolibuszt. Válaszul a rendőrök a Deák tér felé kezdték szorítani a demonstrálókat. A rendőrség mind a mai napig nem adott hiteles és hihető magyarázatot arra, miért a Fidesz nagygyűlése felé szorították a néhány száz fős ellenálló csoportot, amikor a Nyugati tér felé is terelhették volna őket, vagy – ad absurdum – visszavonulhattak volna a Kossuth tér felé, hogy a Gergényi Péter budapesti főkapitány által „műveleti területté” nyilvánított térséget „védjék”. Videofelvételek bizonyítják, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton terelt tüntetőknek nem hagytak lehetőséget arra, hogy a Lánchíd felé vonuljanak, mivel a József Attila utca felől is rendőri egységek tűntek fel. Így csak egy irányba mehettek: a Deák tér felé.
A rendőri vezetők – Szilvásy György titkosszolgálatokért felelős akkori kancelláriaminiszterrel karöltve – azt állították, hogy a tüntetők „húzták magukra” a rendőröket. Ezt a teóriát viszont a Papp Károly dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) jelenlegi parancsnoka által vezetett bizottság jelentése megcáfolta, hiszen rámutatott: a rendőrség nyomta rá a randalírozókat a Fidesz gyűlésére.
Az azonosító szám nélküli, símaszkos rendőrök könnygázgránátokkal, vízágyúval kezdték oszlatni a tömeget a Deák térnél, ami már csak azért is döbbenetes, mivel a Fidesz békés, bejelentett gyűlésére érkezettek közül rengetegen a Károly körúton, 100-200 méterre a Deák tértől hallgatták a szónoklatokat. A legnagyobb ellenzéki párt megemlékezése már a végéhez közeledett, amikor Horváth György 65 éves egykori honvédségi alkalmazott beindította a Deák tér közelében kiállított, üzemképes T–34-es harckocsit, és a rendőrsorfal felé vezette. A gépezet néhány méter megtétele után megállt. Válaszul lovasroham indult, amelynek már a Fidesz-rendezvényről a Deák tér irányába (hazafelé) induló békés állampolgárok is áldozataivá váltak. A magukból kivetkőzött rendőrök válogatás nélkül ütlegeltek mindenkit, akit értek. Az oszlatásba bekapcsolódtak gumilövedékes fegyverekkel is, amelyekből fejmagasságban lőtték ki a golyókat és söréteket, többnyire a menekülő, vétlen emberek közé.
Az oszlatás az Astoriánál és a környező utcákban folytatódott. A tömeg egyik fele a Blaha Lujza tér, a másik az Erzsébet híd felé menekült. Utóbbi csoport közeli építkezésekről szerzett anyagokkal barikádot épített a Ferenciek terén, amelyet éjfél után számolt fel a rendőrség.
Kilőtt szemek, összevert emberek
A „véres hétfő” mérlege: 150 civil sérült. Közülük 14 ember szenvedett szemsérülést, és a Civil Jogász Bizottság jelentése szerint legalább négyüknek (mint azóta kiderült, ennél több embernek – a szerk.) maradandó károsodást okoztak a szándékosan fejre irányzott lövedékek. Volt olyan ember, akinek az ujjait szakította le a könnygázgránát. Móczár István egykori válogatott öttusázó brutális összeverését a Madách térnél a Hír TV kamerája is rögzítette, ennek ellenére az elkövetőket nem tudta beazonosítani az ügyészség. Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt is véresre verték egy esztendeje.
A rendőrségi belső vizsgálat, a Papp-bizottság jelentése megállapította, hogy a tömegoszlatás tele volt szakmai hibákkal, „a gumilövedék és a könnygázgránát mennyisége, illetőleg az alkalmazás módja nem állt arányban a feladatellátás mértékével és veszélyességével”. Gergényi Péter volt budapesti főkapitány esetében a dokumentum megemlíti, hogy az ő mulasztása miatt nem tudtak tervet készíteni az állami rendezvények biztosítására. Ennek ellenére Gergényit tavaly novemberben Demszky Gábor főpolgármester Budapestért Díjjal tüntette ki, majd júniusban Bene László akkori országos főkapitánnyal együtt Szent György-díjat vehetett át. Az október 23-i rendőrterror egyik fő felelősének tartott Gergényit végül májusban mentették fel beosztásából Benével együtt, és a miniszterelnök elfogadta Petrétei József rendészeti miniszter lemondását is. Igaz, Gyurcsány azt állította, hogy a rendőri vezetés lefejezésének nincs köze az őszi eseményekhez.
A Papp-jelentés három súlyos mulasztást elkövető rendőri vezetőt is megemlít, akiket később előléptettek. Október 23-ával összefüggésben 112 esetben indult nyomozás rendőrök ellen, de csupán kilenc ügyben tudott vádat emelni az ügyészség. Az ok: nem lehet beazonosítani az elkövetőket.
Hol marad a kártérítés?
Egy esztendővel a „véres hétfő” után joggal vetődhet fel a kérdés: mikor kapnak kártérítést a jogtalanul őrizetbe vett, letartóztatott és brutálisan bántalmazott honfitársaink (a külföldi állampolgárokról már nem is beszélve)? A válasz egyelőre várat magára, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány eddig öt kártérítési pert indított a rendőrség ellen. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a napokban a demokrácia és a jogállam szégyenének nevezte, hogy a tavaly őszi rendőri brutalitás áldozatai mind a mai napig nem kaptak anyagi, jogi és erkölcsi elégtételt. Sólyom László pedig szeptemberben a parlamentben azt mondta: megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
