Hogy Luther Márton, aki az elsők között fordult szembe a katolikus egyház hivatalos tanításával, valóban kiszögezte volna 95 pontban megfogalmazott téziseit a templom (akkoriban hirdetőfalnak is használt) kapujára, ma már vitatott. Az eseményről az első írásos emlék Melanchton Fülöptől származik, aki szemtanúként nem jöhet számításba, maga Luther sem írt a „szegezésről”, s a tételek eredetije sem került elő sem kézirat, sem ősnyomtatvány formájában. Luther Márton azon a napon – a gyónásokról elmaradó híveiért aggódva – valóban írt egy levelet feletteseinek, amelyben a búcsúcédulák árusítása ellen emelt szót. E levélhez csatolta 95 tételben megfogalmazott gondolatait, amelyet egy várható disputa (hitvita) alapiratának szánt. Tanai alapján jött létre halála után az evangélikus, a nála is radikálisabb Kálvin János genfi reformátor képviselte irányzatból pedig a református egyház. Luther tanai vezettek a kereszténység megújulásához, a teológiai gondolkodás reformjához.
A tételeket 1517 végére Lipcsében, Nürnbergben és Bázelben is kinyomtatták, s bár akadtak hívei, Róma teljes mértékben elutasította. Luthert Albrecht mainzi érsek eretnekséggel gyanúsította, Johannes Tetzel dominikánus szerzetes (aktív búcsúcédula-árus) máglyahalállal fenyegette meg. 1518 elején a Domonkos-rend hivatalosan is vádat emelt ellene, majd Rómába hívatták. X. Leó pápa – féltve Bölcs Frigyes szász választófejedelemmel, Luther védnökével való jó kapcsolatát – engedélyezte, hogy csak az augsburgi birodalmi gyűlésen hallgassák ki a pápai legátus előtt. A meghallgatás eredménytelenül zárult, Luther nem vonta vissza kijelentéseit. 1521-ben a pápa kiátkozta. Wartburg várában talált menedéket, ahol németre fordította a Bibliát, s 1546-ban halt meg.
Luther Márton egyik legfőbb tétele az volt, hogy az ember nem cselekedetek, érdemek, hanem egyedül Jézus Krisztusba vetett hite által üdvözülhet Isten kegyelméből. Kimondta, hogy Istennel közvetítő nélkül is kapcsolatba lehet kerülni, s hogy a Szentírás vallási kérdésekben az egyedüli forrás.
– A reformáció küzd az emberek kiábrándultsága, frusztrációja és a társadalom polarizálódása ellen – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az MTI-nek a reformáció ünnepe kapcsán adott interjúban. – Az emberekben jelenleg az elveszettség „élménye” munkál, ami az élet számos területén végbemenő negatív irányú változások miatt alakult ki – állapította meg. A püspök úgy látja, a hazugság és a manipuláció szabadsága ellen is felemeli szavát a reformáció. Bölcskei szerint mindenki megtalálhatja kapaszkodóját a hitben, még az olykor kritikus, sokszor kilátástalannak tűnő helyzetekben is visszanyerhetik emberi méltóságukat a hívők.
Brutális családi tragédia Szolnokon: féltékenységből gyilkolt
