Milyen tervekkel érkezett Chicagóba? – kérdeztük az UIC egyetemi sportcsarnok nézőterén üldögélő Bedák Pált, aki saját méreteihez képest hatalmas üdítőspohárból iszogatott szomorkásan.
– Hasonlókkal, mint két éve, döntőbe akartam jutni. Akkor sikerült, most nem. Pedig úgy érzem, a felkészülés során amit lehetett, elvégeztem, mindent erre a vb-re tettem fel.
– Amikor meglátta a sorsolást, nem fogta vissza kicsit a célokat?
– Miért tettem volna? Azt persze láttam, hogy pechem van, hiszen – bár most ebben a helyzetben talán nagyképűségnek tűnik – velem együtt a negyvennyolc kiló legjobbjai egy ágra kerültek.
– Akik közül ön már kiesett, de mostani legyőzője, az Európa-bajnok orosz Ajrapetjan és a világbajnok kínai Cou Si-ming valamelyike sem jut a nyolc közé, s ezzel olimpiai kvótához. Mindkettőjüket testközelből ismeri, ki nyeri az előre hozott döntőt?
– Bár itt nem láttam a kínait bokszolni, szerintem ő, mert rendkívül kellemetlen a stílusa. Ez a helyzet is mutatja egyébként, hogy a sorsolás milyen igazságtalan, talán jobb lenne, ha kiemelést alkalmaznának ennek elkerülésére.
– Ajrapetjan ellen mi volt a taktikája, és mit rontott el?
– Sok előre-hátra mozgásból egyeneseket kellett volna ütnöm. Néha sikerült, de párszor nagyon erőlködtem. A negyedik menet elején hajtanom kellett, és ez sokat kivett belőlem, „elfogytam” a végére.
– Kilenc ponttal kapott ki az orosztól, csakúgy, mint tavaly a plovdivi vb-n.
– Azért szerintem most sokkal szorosabb volt a meccs. De legközelebb biztos megverem!
– Mire alapozza ezt?
– Arra, hogy tudom, mit kell csinálnom. Ugyanazt, mint most az elején, csak nem szabad görcsölnöm.
– Mi lesz a pekingi olimpiával, utolsó amatőrviadalával? Még nem is kvalifikálta magát.
– Ha vért izzadok is, megszerzem a kvótát, lehetőleg már az első európai kvalifikációs versenyen. Bár mindenki vigasztal, kicsit megtörtem lelkileg. De már kedden nekiállok mozogni, legalább gyorsabban telnek a chicagói napok.
HátSzellő. Magyar idő szerint tegnap hajnalra kiderült, hogy négy magyar képviselteti magát mától a chicagói vb nyolcaddöntőiben. Utoljára félnehézsúlyban (81 kg) Szellő Imre vívta ki a jogot, bár pontosabb, ha esetében a szerencsét tesszük az első helyre. Eleve ő volt az egyetlen a mienk közül, akinek nem kellett bokszolnia a 32-be jutásért. Majd itt sem, mert kisorsolt dominikai riválisa, Lennon Bannis nem jelent meg a ringben (állítólag menedékjogot kért az Egyesült Államokban). Szellő mosolyogva sétált fel a kötelek közé, felemelték a kezét, s ha ugyanez történik vele szerdán az ausztrál Matthew Corbett ellenében, akkor megszerzi az olimpiai kvótát.
Ma Oltványi Dávid (54) a mongol Badar-Uugan, Káté Gyula (64) pedig a három súlycsoporttal lejjebb Eb-arany-, vb- és Eb-ezüstérmes Kovaljov ellen készül hasonlóra. Darmos Józsefnek (91) nem elég legyőznie a svéd Kamarát, mert kategóriájában a kevesebb ötkarikás induló miatt csak az elődöntősök szereznek pekingi kvalifikációt Chicagóban.
Pécsi bemutatkozott a Liverpoolban, közben Szoboszlai meglepő helyen tűnt fel
