Egy viperavédelmi program jegyében tarolt le védett növényekkel teli gyepréteket a Kiskunsági Nemzeti Parkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) által területkezeléssel megbízott Laktó Kft., hogy egy részüket beszánthassa, és gabonát vethessen a földbe – derül ki a lapunk birtokába került iratokból. A megbízó egyesületnek az volt a szerencséje, hogy éppen akkoriban nevezték ki a szervezetük volt alelnökét, Haraszthy Lászlót a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) természetvédelmi helyettes államtitkárává, akitől a nyomozó hatóság hivatalból kért szakvéleményt. Az államtitkár természetesen ebben a válaszlevelében úgy foglalt állást, hogy „a parlagi vipera védelmében – a terület karbantartása érdekében – általánosságban megengedhető a terület hasznosítása (akár védett növényfajok talajszint feletti részét is érintve) olyan módon és időbeni ütemezéssel, ahogyan azt az illetékes természetvédelmi hatóság szabályozza”. A természetvédelmi hatósággal azonban senki nem egyeztetett védett növényfajok lekaszálásáról vagy beszántásáról. A nemzeti park őre ezért feljelentést tett a terület hasznosítója ellen.
Haraszthy ügyintéző nélkül megírt szakvéleménye alapján viszont a rendőrség lezárta a nyomozást, mondván: nem történt jogsértés. A hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja egyedül a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség részéről merült fel, amelynek illetékesei 2003-ban ellátogattak a KNP-hez, hogy megtudják Szilágyi Gábor igazgató véleményét. A nyomozati anyagok normakontrollja során ugyanis szemet szúrt, hogy a KVM részéről a kunszentmiklósi rendőrkapitányságnak szakvéleményt adó személy azonos a természetkárosítást elkövetőket alkalmazó egyesület volt alelnökével.
A nemzeti park azonban nem akart bajt magának, és az ügyészségre bízta, hogy megállapítsák, történt-e visszaélés. Mivel az ügyészség úgy ítélte meg, hogy erős károkozás történt, polgárjogi igénnyel élt, és 1,5 millió forintos bírságot szabott ki az MMTE-re, a védett területek bérlőjére és a viperaprogram elindítójára. Azóta nagy a csend. Arról ugyanis mindenki szégyell beszélni, hogy Kelet-Közép-Európa legnagyobb zöldszervezetét megbírságolták természetkárosításért.
A KNP egyik természetvédelmi őre már 2001 októberében jelentést írt arról, hogy az MMTE kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának a rákosi vipera védelmében haszonbérletbe vett területein természetkárosítás történt. Ekkor még az egyesület alelnökeként tevékenykedett Haraszthy László, a KVM jelenlegi szakállamtitkára. Az egyesület a kilencvenes évek végén vett haszonbérletbe két, egymástól elszigetelt rákosivipera-élőhelyet a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő táborfalvi lőtér területéből. Létrehoztak egy Rákosivipera-védelmi Központot is, amelynek vezetője, Péchy Tamás egy-két év múltán felvette a kapcsolatot egy magáncéggel, mert állítása szerint az egyesület nem tudná fizetni a haszonbérleti díjat, és egyedül a gyepréteket sem tudná kezelni. Ez a társaság volt a Laktó Kft., amely olyan tevékenységet kezdett el a területen, hogy méltán vívta ki a viperaprogramban korábban közreműködő természetvédelmi őrök haragját. Az úgynevezett gyóni viperás gyepeknek ötven százalékban, mintegy százhektárnyi telekrészben gépi kaszával takarították be a szénát, míg a többi részen birkákat legeltetett egy magánszemély, pedig szakértők szerint tilos viperaélőhelyre juhokat ereszteni. A másik területen, a peszéradacsi rétek felső buckáinál, az őrszolgálat értékelését idézve, egy idő után már szinte garázdálkodás folyt. Azt a 14 hektáros láprétet például, ahol többször találtak viperákat, egyszerűen megfogasolta a Laktó Kft., vagyis kiforgatta a földből a növényeket. A 260 hektárnyi peszéradacsi rétek nagyobbik részét kitevő egykori lucernást pedig 40-50 hektárnyi területen felszántották. A szántó-vető tevékenység ráadásul az MMTE programvezetőjének, Péchy Tamásnak a beleegyezésével folyt. A viperavédelmi központ irányítója arra hivatkozott, hogy a Laktó Kft. csak úgy volt hajlandó átvenni a gyóni viperás gyepeket, ha feltörheti a peszéradacsi telkeket.
Boros Emilnek, a Kiskunsági Nemzeti Park ökológiai szakfelügyelőjének ezek után azt kellett megállapítania a helyszínen, hogy a viperaprogram nevében gyakorlatilag tönkretettek olyan döntően védett lápréteket és sztyeppréteket, amelyek a rákosi vipera legfontosabb élőhelyei.
A kunszentmiklósi rendőrkapitányság azzal zárta le a nyomozását az MMTE természetkárosítási ügyében: az egyesület és a Laktó Kft. közötti megállapodásban nem szerepelt, hogy a kezelésre átadott területen védett növények is vannak. A cég traktorosa a kihallgatásakor azt állította, hogy nem is látott ilyen növényeket, igaz, fel sem ismerné azokat. A megállapítható károk eszmei értéke több mint másfél millió forint volt, amit később az egyesület kifizetett.
A természetvédelmi szakállamtitkárnak, Haraszthy Lászlónak mindenesetre nehéz lesz megmagyaráznia, hogy miként keveredhetett volt egyesülete – az ő tudtával – egy természetkárosítási ügybe. A természetvédelmi szakértők között Haraszthy háta mögött az az élc terjed: azért hagyták lekaszálni a védett növényeket, mert a viperák a fűben megbotlanak.
A minisztérium álláspontja ugyanakkor az, hogy nem történt természetkárosítás 2002-ben a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Lapunknak elküldött válaszlevelében a tárca szóvivője ezt azzal indokolja, hogy a parlagi vipera Magyarország legveszélyeztetettebb állatfaja, az IUCN vörös könyve szerint Európa legveszélyeztetettebb hüllőfaja, ezért minden élőlénnyel szemben előnyt élvez. Szakmailag megalapozott és jogszerű, ha a védelme érdekében más fajok sérülnek. Azt nem közölték, hogy egy felszántott föld miért kedvez jobban a viperának. A minisztérium illetékesei szerint az írásunk szakmai tévedéseket is tartalmaz, így például nem helytálló, hogy viperás területen nem lehet legeltetni. A kérdéses területek emellett – a közlemény alapján – nem tartoznak a védett területek közé, azok ugyanis szántók, és ily módon felszántásuk sem okoz természetkárosítást.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
