Már hivatalosan is megerősítették azt a lapunk által már két hónapja megírt, a kormány által nem kommentált hírt, amely szerint egyes kormánypolitikusok a szabad iskolaválasztás felszámolására készülnek. Lamperth Mónika az MSZP pedagógustagozatának hét végi ülésén kijelentette: felül kellene vizsgálni a szabad iskolaválasztást. A miniszter szerint a közoktatási rendszernek segítenie kell abban, hogy azt a hátrányt, amit a gyerekek otthon elszenvednek, ki lehessen egyenlíteni. Lamperth úgy látja, ma egy nagyvárosi szülő meg tudja oldani a gyerek utaztatását egy általa kiválasztott iskolába, másnak azonban nem adatik meg ez a lehetőség. Hozzátette: vidéken ez százszorosan igaz, a polgármester, a jegyző, az orvos el tudja vinni a gyerekét a 20 kilométerrel arrébb lévő városi iskolába, míg helyi intézményben csak a szegény családból származó gyerekek maradnak.
Igaz, árnyalta a „kormányálláspontot” Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára. Ő Lamperth szavaira reagálva tegnap azt nyilatkozta: ha az oktatási kerekasztal érdemi szakértői javaslatot fogalmaz meg a szabad iskolaválasztás korlátozására vagy megszüntetésére, a minisztérium megvizsgálja azt. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) azt közölte tegnap, hogy támogatja a szociális és munkaügyi miniszter kezdeményezését. Arató Gergely kifejtette: az oktatási tárca azt gondolja, az a helyes, ha először a szakértők fogalmazzák meg az álláspontjukat, s ennek kapcsán indulhat el széles körű társadalmi vita, aminek eredményeként az egyes alternatívákról döntés születhet.
Lapunk már két hónapja megírta, hogy akár még ebben az évben megszüntethetik a felvételit, és körzetesíthetik a középiskolákat. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője akkor azt mondta kérdésünkre: pártja már megkezdte a tárgyalásokat a középiskolai felvételi eljárás és a beiskolázási rendszer megváltoztatásáról. A „reform” lényege az, hogy az országot körzetekre osztják fel, a középiskolai felvételi vizsgát eltörlik. A gimnáziumok már nem válogathatnak tudásszint szerint a diákok között, azokat kell felvenniük, akik az adott körzetben laknak. A szocialista politikus szerint elméletileg még az is lehetséges, hogy már tavasszal az új rendszer szerint iskolázzák be a diákokat, de valószínűbb, hogy csak a következő tanévtől vezetik be az új rendszert. Tatai-Tóth leszögezte: az új rendszer a hátrányos helyzetű gyerekeknek kedvezne, hiszen így ők is járhatnának a lakóhelyük szerinti elit gimnáziumba, nemcsak a „gazdag szülők buta gyerekei”.
A kormány akkor nem reagált Tatai-Tóth nyilatkozatára. Porogi András, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ) titkára ugyanakkor kijelentette: a javaslat a nagy múltú, jó gimnáziumok lezüllesztéséhez és ezzel az állami oktatás színvonalának általános eséséhez vezet. Hozzátette: az új rendszer pont ellentétes hatást váltana ki, mint amiről a szocialisták beszélnek. Ha a jelenlegi tehetséggondozó intézmények nem válogathatnak majd a diákok között azok tudása szerint, akkor egy kiemelkedően okos vidéki gyereknek esélye sem lesz bejutni a budai elit gimnáziumba, de még egy pestinek sem, ellenben a kevésbé tehetséges helyi diákokat is fel kell majd venni. A diákok között így túl nagy lesz a tudáskülönbség, a tanár pedig nem diktálhat gyorsabb tempót, mint amire a leggyengébb képes. A jó gimnáziumok lesüllyednek, és megszűnik a ma bármelyik család számára elérhető, ingyenes elitképzés. A reform a méregdrága magángimnáziumok malmára hajtja majd a vizet, hiszen oda nem kell felvenni akárkit, csak aki meg tudja fizetni a magas szintű tudást. Porogi leszögezte: a mai magyarországi társadalmi és anyagi viszonyok között az intézkedés a középosztály proletarizálódását eredményezné.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
