Kiskapukat keresnek, és nem akarnak belenyugodni a nyilvánosságra kötelező bírósági ítéletekbe az állami szervek. A Fővárosi Bíróság az elmúlt hónapokban két fontos ügyben is nyilvánosságra kötelezte a titkolózó intézményeket, ám a határozatok ellenére eddig mégsem váltak megismerhetővé az állam által kötött szerződések. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-t az idén áprilisban nem jogerősen, majd október elején jogerősen is arra utasította a bíróság, hogy tegye lehetővé a Dunamenti Erőmű Zrt. és a Mátrai Erőmű Zrt. privatizációjáról szóló dokumentumok megismerését. Noha az ítéletben szereplő határidő múlt hét csütörtökön lejárt, az ÁPV Zrt. mindeddig nem tett eleget a bíróság határozatának. A nagy visszhangot kiváltó szerződéseket még 1995-ben kötötte a vagyonügynökség, amely eddig üzleti titokra hivatkozva tagadta meg a nyilvánosságot. A nyertes felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet ügyvédje, Schiffer András lapunknak tegnap megerősítette: nem kapták meg a szerződéseket, jóllehet azokat az ÁPV Zrt.-nek automatikusan el kellett volna küldenie. Schiffer szerint ha a vagyonkezelő továbbra sem tesz eleget kötelezettségének, akkor bírósági végrehajtást kérnek az ügyben, s büntetőfeljelentést is tesznek az ÁPV Zrt. ellen. Az elmúlt hónapokban nem ez az első eset, hogy állami intézmények kibúvókat keresnek a rájuk mért bírósági ítéletek alól – fogalmazott Schiffer, aki szerint számos szervezet jelenleg a minimális jogállami kultúrával sem rendelkezik.
Oravecz Péter, az ÁPV Zrt. szóvivője lapunknak tegnap azt mondta: a napokban időpont-egyeztetést kérő levelet küldtek a felperesnek abból a célból, hogy személyes találkozón zárhassák le az ügyet.
Hasonló titkolózás övezi a Hankook gumigyárral 2005 októberében kötött támogatási szerződést. A nyilvánosságra hozatalt még szeptember 4-én rendelte el a Fővárosi Bíróság, a dokumentum kiadására kötelezve a szerződést aláíró Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot (GKM). Mint ismeretes, a dél-koreai gyár megjelenésének körülményeiről a sajtó, köztük lapunk is több tényfeltáró cikket jelentetett meg, ám a vizsgálódások sorra megakadtak ott, hogy a Kóka János vezette tárca nem volt hajlandó közzétenni a szerződés részleteit. A nyilvánosságot ebben az ügyben az Index internetes portál és a TASZ kérte a bíróságtól, a gazdasági tárca viszont arra hivatkozott, hogy a megállapodás üzleti titok. Bár a GKM álláspontját elutasító ítélet kihirdetése után Kóka János azt közölte, hogy várhatóan nem nyújtanak be fellebbezést, s haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek a Hankookkal, a szerződés azóta sem vált nyilvánossá. A GKM tegnap nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mikor kívánják megismerhetővé tenni a megállapodást, csupán annyit közöltek: az ítéletet írásban szerdán kapták meg, és tizenöt napjuk van arra, hogy fellebbezzenek, vagy elfogadják a bíróság határozatát.
Mint ismeretes, az állami támogatások rendszerének felülvizsgálatát az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már több éve sürgeti arra hivatkozva, hogy a jelenlegi működés kaotikus. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a Magyar Nemzetnek múlt héten adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is lehetetlen kimutatni, miért és milyen öszszegű kedvezményeket kapnak közpénzekből a magáncégek. A számvevők javaslata szerint az állami szerveknek nyilvánossá kellene tenniük, mely vállalat, milyen jogcímen, mekkora adókedvezményben, illetve támogatásban részesül.
Átláthatatlannak nevezte a jelenlegi támogatási rendszert Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki lapunknak nyilatkozva tegnap azt közölte: a nemzetközi példákat alapul véve gyorsan és egyszerűen be lehetne vezetni az erre vonatkozó szabályozást. Mint mondta, a támogatásokról jelenleg előzetesen felállított fontossági sorrend és koncepció nélkül döntenek, s ez a gyakorlat joggal kelt felháborodást a hazai vállalkozások körében.
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
