Háromszék székvárosától, a megyeszékhely Sepsiszentgyörgytől alig néhány kilométernyire délre, az Olt bal partján fekvő kis falu Sepsikilyén (Kilyén), amelyet Kylien néven először az 1332-es pápai tizedjegyzék örökített meg. A helységnevet Benkő József a falu régi temploma feltételezett védőszentjének, Würzburg ír származású vértanú püspökének, Szent Kiliánnak a nevéből származtatja. Bálint Sándor szerint a Kélián, Gellén, Kiliyén (s a ma is használatos Gilyén, Kellán) családnevek, valamint a Kilyén, illetve a gyergyói Kilyénfalva helynév arról tanúskodik, hogy már a középkorban is ismertük ezt a szentet. Bár írásos adat eddig még nem került elő, amely a háromszéki Kilyén esetében ezt a patrocíniumot igazolná, Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója szerint az, hogy a templom hossztengelye a keleti iránytól majdnem 30 fokos eltérést mutat északkelet felé, azt valószínűsíti, hogy az épület alapjait Szent Kiliánnak a nyári napforduló tájékára eső ünnepén tették le.
Az 1977. évi pusztító erejű földrengésben megsérült templomban az 1978-tól a nyolcvanas évek elejéig végzett régészeti és épületkutatás során kiderült, hogy eredetileg torony nélküli, nyújtott félkörívesen záródó szentélyű egyhajós templom volt, amely a XIII. század végén épült a település XII–XIII. századi temetőjére. A protestánsok által lemeszelt középkori festményeket Huszka József tárta fel az 1890-es évek végén, s készített róluk másolatokat, amelyek ma is megvannak. A templombelsőben feltárt falképeket azonban az egyházi hatóságok kérésére kényszerűen visszameszelte. Az északi és a nyugati falon a Szent László-legenda, a déli falon Jézus életének – mára restaurált – jelenetei láthatók. A templomot először az 1473. évi első adatolt háromszéki földrengést követően alakították át. Az újonnan épített déli bejárat csúcsíves záródásába vésett 1497-es évszám minden valószínűség szerint az átépítés befejezésének dátuma. Ebben az állapotában vette át a XVI. század utolsó évtizedeiben a falu unitárius hitre tért közössége. A XVIII. század első felében volt a vidéken még két nagyobb földrengés. A templom nagy felújításába az unitárius hívek azonban csak 1799-ben fogtak, s abban az évben el is készült a hajó festett famennyezete, de a munkálatokat 1802-ben újabb nagy erejű földrengés szakította meg. A természeti csapást követő helyreállítás során új festett deszkamennyezetet készíttettek. A déli bejárat feltehetően szintén megsérült portálját kibontották, díszesen faragott köveit később részben az új torony és a déli portikusz építésénél használták fel falazóanyagként. A kőkeret évszámos darabját látható formában a XIX. század elején végzett átalakítási munkálatok alkalmával az új nyugati bejárat szemöldöke fölé építették be. A nyugati homlokzathoz illesztve építették fel a ma is álló favázas, téglafalazású harangtornyot.
Több mint másfél évtizedig nem használták az életveszélyesnek tartott templomot az 1977-es földrengés után. Az értékes műemlék templom legutóbbi helyreállítási, restaurálási munkálatai az 1986. és az 1990. évi újabb rengéseket követően, 1994-ben kezdődtek meg. A helyreállítási munkák az erősen sérült harangtorony szerkezeti megerősítésével, valamint a tető teljes felújításával kezdődtek. Ezt követte a falak felújítása, a festett kazettás mennyezet restaurálása és a mérműves ablakok helyreállítása, új téglapadló fektetése az első, még román kori templom kirajzolódó alaprajzával, majd az újra feltárt falképek restaurálása. A Szent László-legenda s a többi falkép mellett a helyreállítás leglátványosabb eredménye az egykori késő gótikus déli portál hiteles rekonstrukciója volt: eredeti helyükre kerültek a másodlagosan befalazott faragott kőtöredékek. A külső és belső helyreállítás eredményeként a templom visszaidézi a székelyföldi középkor világát.
A helyreállítást és a restaurálási munkákat javarészt román állami támogatásból végezték magyar (Fekete Márta, Máté László építész, Bodor Csaba statikus, Kiss Loránd, Pál Péter falkép-, Árpási Tamás, Bereczki Csilla farestaurátorok, Hankó Dénes építési vállalkozó) és román (Zsuzsanna Heitel művészettörténész, dr. Dana Marcu régész) szakemberek, de jelentős támogatást nyújtott a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Európai Bizottság is.
A mintaszerűen helyreállított templom nemcsak építői s a fenntartó közösségek, hanem a helyreállítók által is „megjelölt hely”. „Urunk, Istenünk, amit felhalmoztunk, hogy nevednek házat építsünk, mind a te kezedből származik, és a te tulajdonod. Tudom, Istenem, hogy megvizsgálod a szívet, és hogy az egyeneslelkűség tetszik neked. Azért mindezt őszinte szívvel ajánlottam fel neked. […]” (Krón. k. I., 29: 16–17.) Emlékeztessen a kilyéni templom a helyreállítást tervező és irányító, alapos, gondos, megbízható munkát végző építészre, az alig több, mint egy hónapja tragikus hirtelenséggel elhunyt Máté Lászlóra!
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
