A Gellért-hegyi Bérc utcában egy építkezésen véletlenül bukkantak arra a barlangra, amelyet káprázatos szépsége miatt a kutatók csak kristálybarlangként emlegetnek. A 200-300 ezer évvel ezelőtt keletkezett üreg teljesen törés- és érintésmentes, falát káprázatos gipsz- és aragonitképződmények, úgynevezett kristálytűk borítják, amelyek 2–10 centiméter hosszúak, s fényben szikrázva csillognak. Ennek a barlangnak a bejáratát torlaszolták el, amit barlangászok jelentettek a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. A környezetvédelmi hatóság határozatot nyújtott át a B. Soares Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, melyben elrendelte, hogy a beruházó három napon belül újra biztosítsa a barlang bejáratának megközelíthetőségét.
Ezzel kapcsolatban a céget arra is kötelezték, hogy november 30-ig szerezzen be szakvéleményt, érte-e sérülés a barlangot. A cég állítása szerint nem, kiadott közleményükben úgy fogalmaztak, kivitelező partnerük „nem tömte el a barlangot vagy a barlangbejáratot, nem nyúltak a páncélajtóhoz, a védett természeti érték továbbra is érintetlen és sértetlen állapotban van”. A környezetvédelmi bejáráson azonban úgy tűnt, mintha a nagyrészt földből, kisebb részben építési törmelékből álló kupacot ledöngölték volna, ami arra utalhat: a beruházó a jövőben nem kér a kíváncsi tekintetekből. A szakértői állásfoglalás beszerzéséig a hatóság leállíttatta a telken folyó építkezést. Ottjártunkkor azonban mozgó darut és legalább húsz munkást láttunk, akik szemmel láthatóan dolgoztak. A cégnek téliesítésre ugyan van engedélye, ám egy kívülálló nem képes megállapítani, valóban csak téliesítés vagy inkább építkezés folyik. Mindenesetre valószínűtlennek tűnt, hogy a dolgozók munkaruhában csak beszélgetni tértek volna be az építési területre.
A felügyelőség bírságolási eljárást is indít a beruházó ellen, mert mint Váncsa Gábor természetvédelmi osztályvezető elmondta, a B. Soares több rendelkezést is figyelmen kívül hagyott, ugyanis nem takarhatná el a barlang bejáratát, és biztosítania kellene a folyamatos kutatás lehetőségét is. Ezzel szemben a cég közleményében azt írja, mindvégig „maximálisan jogkövető magatartást tanúsított”. – A B. Soares – bár a barlang felfedezését nem verte nagydobra – eddig együttműködő volt, sokszor segítette a kutatást – mondta Leél-Őssy Szabolcs barlangkutató a Magyar Nemzetnek. Azt viszont a barlangász-szaktekintély is megerősítette, hogy a kristálybarlang vasajtaját a ráhordott nagy mennyiségű föld miatt nem tudták a bejáráson megközelíteni. Úgy tudjuk, engedélyeztetés alatt van annak az alagút műszaki terve, amely a szintén a beruházó cég tulajdonát képező telken halad keresztül, és a kutatók majd azon közelíthetik meg a barlangot. Ám a szomszédos telken épült társasház egyik tulajdonosa vonakodik hozzájárulását adni a kivitelezéshez. A társasház tulajdoni lapja szerint a hölgy rokonságban áll a B. Soares cég vezetőjével. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy az I. kerületi önkormányzat szerdán a kristálybarlang megvédése érdekében operatív bizottsági ülést tart.
Budapest rendkívül gazdag barlangokban, ennek ellenére feltárásukra, fejlesztésükre rendkívül csekély összeget költ a kormányzat, az 1996. évi 53. törvényből pedig az is hiányzik: kinek kellene fedezni a barlangok kutatását, miközben a budai barlangok iránt a külföldi barlangászok és kutatók rendszeresen érdeklődnek. Ezért is különösen elkeserítő, hogy a rendkívül értékes üregek fölötti területek magánkézbe kerülnek. Mint arról lapunk is beszámolt, a II. kerületi Malom-tónál is hasonló a helyzet, ahol a világon egyedülálló, víz alatti Molnár János-barlang lejárata is egy magánkézbe került telekről közelíthető meg.
Menczer Tamás: Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban
