Elföldelt kristálybarlang

Barlangászok jelentették a minap, hogy földkupac került a tavaly fölfedezett kristálybarlang lejáratára, és félő, hogy a meseszép üreg esetleg károsodott is. A Budai-hegység barlangjai páratlan értéket képviselnek, ennek ellenére a fölöttük fekvő területek egyre-másra kerülnek magánkézbe, miközben a hiányos törvényi szabályozás miatt az sem tisztázott, kinek kellene fedezni a barlangok feltárását.

Velkei Tamás
2007. 11. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Gellért-hegyi Bérc utcában egy építkezésen véletlenül bukkantak arra a barlangra, amelyet káprázatos szépsége miatt a kutatók csak kristálybarlangként emlegetnek. A 200-300 ezer évvel ezelőtt keletkezett üreg teljesen törés- és érintésmentes, falát káprázatos gipsz- és aragonitképződmények, úgynevezett kristálytűk borítják, amelyek 2–10 centiméter hosszúak, s fényben szikrázva csillognak. Ennek a barlangnak a bejáratát torlaszolták el, amit barlangászok jelentettek a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. A környezetvédelmi hatóság határozatot nyújtott át a B. Soares Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, melyben elrendelte, hogy a beruházó három napon belül újra biztosítsa a barlang bejáratának megközelíthetőségét.
Ezzel kapcsolatban a céget arra is kötelezték, hogy november 30-ig szerezzen be szakvéleményt, érte-e sérülés a barlangot. A cég állítása szerint nem, kiadott közleményükben úgy fogalmaztak, kivitelező partnerük „nem tömte el a barlangot vagy a barlangbejáratot, nem nyúltak a páncélajtóhoz, a védett természeti érték továbbra is érintetlen és sértetlen állapotban van”. A környezetvédelmi bejáráson azonban úgy tűnt, mintha a nagyrészt földből, kisebb részben építési törmelékből álló kupacot ledöngölték volna, ami arra utalhat: a beruházó a jövőben nem kér a kíváncsi tekintetekből. A szakértői állásfoglalás beszerzéséig a hatóság leállíttatta a telken folyó építkezést. Ottjártunkkor azonban mozgó darut és legalább húsz munkást láttunk, akik szemmel láthatóan dolgoztak. A cégnek téliesítésre ugyan van engedélye, ám egy kívülálló nem képes megállapítani, valóban csak téliesítés vagy inkább építkezés folyik. Mindenesetre valószínűtlennek tűnt, hogy a dolgozók munkaruhában csak beszélgetni tértek volna be az építési területre.
A felügyelőség bírságolási eljárást is indít a beruházó ellen, mert mint Váncsa Gábor természetvédelmi osztályvezető elmondta, a B. Soares több rendelkezést is figyelmen kívül hagyott, ugyanis nem takarhatná el a barlang bejáratát, és biztosítania kellene a folyamatos kutatás lehetőségét is. Ezzel szemben a cég közleményében azt írja, mindvégig „maximálisan jogkövető magatartást tanúsított”. – A B. Soares – bár a barlang felfedezését nem verte nagydobra – eddig együttműködő volt, sokszor segítette a kutatást – mondta Leél-Őssy Szabolcs barlangkutató a Magyar Nemzetnek. Azt viszont a barlangász-szaktekintély is megerősítette, hogy a kristálybarlang vasajtaját a ráhordott nagy mennyiségű föld miatt nem tudták a bejáráson megközelíteni. Úgy tudjuk, engedélyeztetés alatt van annak az alagút műszaki terve, amely a szintén a beruházó cég tulajdonát képező telken halad keresztül, és a kutatók majd azon közelíthetik meg a barlangot. Ám a szomszédos telken épült társasház egyik tulajdonosa vonakodik hozzájárulását adni a kivitelezéshez. A társasház tulajdoni lapja szerint a hölgy rokonságban áll a B. Soares cég vezetőjével. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy az I. kerületi önkormányzat szerdán a kristálybarlang megvédése érdekében operatív bizottsági ülést tart.
Budapest rendkívül gazdag barlangokban, ennek ellenére feltárásukra, fejlesztésükre rendkívül csekély összeget költ a kormányzat, az 1996. évi 53. törvényből pedig az is hiányzik: kinek kellene fedezni a barlangok kutatását, miközben a budai barlangok iránt a külföldi barlangászok és kutatók rendszeresen érdeklődnek. Ezért is különösen elkeserítő, hogy a rendkívül értékes üregek fölötti területek magánkézbe kerülnek. Mint arról lapunk is beszámolt, a II. kerületi Malom-tónál is hasonló a helyzet, ahol a világon egyedülálló, víz alatti Molnár János-barlang lejárata is egy magánkézbe került telekről közelíthető meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.