Elhanyagolják a diplomásokat

Cáfolja az oktatási tárca érveit és tetteit a legújabb OECD-elemzés. A 2007-es nemzetközi oktatási körkép szerint Magyarország a diplomások számát tekintve messze elmarad az OECD-országok átlagától. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium eközben évről évre csökkenti a felsőoktatásba felvehető diákok számát, a szeptemberben bevezetendő tandíj pedig tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az OECD Oktatási Igazgatóságának legfrissebb elemzése szerint Magyarországon nagyon kevés a diplomás, a felsőoktatásban szerzett végzettség szintje jóval az OECD-átlag alatt van. Az Országos Felvételi Iroda által közzétett felmérésből kiderül: a diplomások 25–64 év közötti népességaránya Magyarországon 17 százalék a 26 százalékos OECD-átlaggal szemben. Megállapították, hogy lassabban nő a diplomásréteg Magyarországon, mint máshol az Európai Unióban.
Feltehetőleg a diplomásszakember-hiánynak köszönhető, hogy Magyarországon az egyetemi diplomások 125 százalékkal többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek, ami jócskán meghaladja az OECD-átlagot. Hazánkban a diplomásoknak sokkal nagyobb esélyük van munkát találni, mint más képesítésűeknek. Az elemzés rámutat arra is, hogy Magyarországon sokkal súlyosabb következményekkel jár a diploma hiánya, mint más országokban. A középfokú végzettséggel nem rendelkező munkaképeseknek csak a 38 százaléka dolgozik, ami a második legalacsonyabb foglalkoztatási ráta az OECD-országokban. Ehhez képest a középfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya 70 százalék, a felsőfokú képesítésűeké pedig 83 százalék. Problémát jelent az is, hogy Magyarországon – a népesség arányát figyelembe véve – kevesebben szereznek természettudományos területen diplomát, mint bármely más OECD-országban. Elgondolkodtató, hogy a felsőoktatás nemzetköziségét tekintve hazánk inkább csak befogadó országként üzemel. A külföldi hallgatók egyre növekvő létszámban választják a hazai felsőoktatást – többségük Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezik hozzánk –, magyar hallgatót azonban csak elvétve találni külföldön.
Az oktatási tárca intézkedései tovább rontják a helyzetet. Hiller István miniszter tavaly 62 500-ról 56 ezerre, több mint tíz százalékkal csökkentette az idei tanévre államilag támogatott képzésre felvehető diákok számát. Az idén 24 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, mint egy évvel korábban. A jelentkezők számának drasztikus csökkenése nem magyarázható azzal az oktatási miniszter által gyakran használt fordulattal, hogy csökken a diákok száma, hiszen az idén 4000-rel többen érettségiztek, mint egy évvel korábban. Az érdeklődés soha nem látott viszszaesése annak köszönhető, hogy az idén felvett diákoknak másodévtől kezdve alapképzésen évi 105, mesterképzésen 150 ezer forintot kell fizetniük tanulmányaikért.