Hamis színben feltüntetve

A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) Kht. megbízott ügyvezető igazgatójaként a szervezet nevében reflektálni szeretnék a Magyar Nemzet október 19-i számának 5. oldalán megjelent, Dél-dunántúli sikertörténet című írásra.
A cikk szerzője azt állítja, hogy a pályázati forrásokkal kapcsolatos döntés-előkészítést végző DDRFÜ Kht. pályázati támogatáshoz juttat bizonyos cégeket, „miközben maga is komoly pénzekhez jut”. A DDRFÜ Kht. sem közvetlen, sem közvetett pályázati támogatáshoz nem jutott az általa kezelt pályázati forrásokból, mert ez öszszeférhetetlen. A cég pénzügyi és szakmai működése átlátható és nyilvános, éves beszámolóit a felügyelőbizottság és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) hagyja jóvá. Pénzügyi és adminisztratív működését erre jogosult központi szervek ellenőrzik, amelyek egyszer sem találtak szabálytalanságot a cég működésében. Az éves beszámolók bárki által megtekinthetők a szervezet hivatalos honlapján: www.deldunantul.com.
A cikk szerzője szó szerint idéz egy „szakértői jelentést”. Tudomásunk szerint nem létezik ilyen jelentés – a szerző sem a forrást, sem a szakértő nevét nem közli. Az idézet így maximum kontextusából kiragadott magánvélemény. A cikkben idézett szakértői vélemény szerint az ügynökség szereptévesztésben van, amikor az európai uniós forrásokat a maga hasznára fordította, ahelyett, hogy a régió szereplőit segítette volna hozzájutni. A DDRFÜ Kht. az EU-s támogatási programok elvárásainak megfelelő, regionális szinten működő szakmai szervezet nagy felkészültségű, profi szakemberekkel. Ezért sikeres az európai uniós pályázatokon (például az EU Interreg- és kutatás-fejlesztési keretprogramjain), és nem azért, mert a támogatási döntések – egyébként európai szinten zajló – meghozatalában, illetve előkészítésében részt vesz.
Emellett a DDRFÜ széles szakmai körrel dolgozik együtt a különböző európai uniós és hazai projektek végrehajtása során, akár külső, akár konzorciumi partnerként közvetlen forráshoz juttatva a bevont szervezeteket – és nem elvonva tőlük támogatási forrásokat. Így például az elmúlt évek sikeres Interreg-projektjeinek tervezésében és végrehajtásában összesen 15 régiós – elsősorban turisztikai – szervezet és vállalkozás vett részt, amelyek részesültek e nemzetközi programok eredményeiből, ott voltak számos hazai és külföldi konferencián, szakmai úton.
A példaként említett Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és Hálózat létrehozása című pályázat esetében például az elnyert támogatás 50 százalékát közvetlenül a partnerek kapták meg. A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kiírt, országos kezelésű programban, nyílt pályázati rendszerben, független szakmai bírálók értékelése alapján nyert. A konzorcium tagjai kizárólag az innovációs területen eredményeket felmutató szervezetek, amelyek a régió teljes területét lefedik: a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (vezető partner), a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem Innovációs és Technológiafejlesztési Központ, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Regionális Innovációs Centruma, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ, a Kapos Innovációs Transzferközpont.
További érdekesség a szerző számára, hogy a Dél-dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság (DDRIGB) „az innovációs adóforintokból tud támogatást nyújtani azoknak a cégeknek, amelyek a szervezethez pályáznak”. A fenti információ szintén téves: a DDRIGB-hez nem nyújtható be pályázat, és a bizottság semmilyen pályázati forrás esetében nem hoz támogatási döntést, arra kizárólag a DDRFT jogosult. A DDRIGB független szakértői bírálati pontszámok alapján készíti elő a támogatási döntést. A szakmai értékelés eljárásrendje nyilvános és átlátható, azt a pályázati felhívások is tartalmazzák.
„A pályázatok érdekessége – írja ismét a szerző –, hogy a győztes cégeknek mindig alvállalkozókkal kell megvalósítani a projektet… Nyertes pályázókból egy másik kiírás esetén alvállalkozó, míg alvállalkozóból nyertes pályázó lesz.” A pályázati program, amelyre a cikk írója utal, a központi lebonyolítású Innocsekk-program volt, amelynek teljes szakmai koncepcióját és tartalmát az NKTH dolgozta ki. A végső döntést is a hivatal, illetve később a gazdasági és közlekedési miniszter hozta meg. A pályázatot kiíró NKTH kifejezett szándéka szerint az Innocsekk-program célja a pályázati felhívás szerint „a mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása és az innovációs szolgáltatások keresleti-kínálati oldalának ösztönzése”.
Ez a támogatói szándék az oka annak, hogy kizárólag olyan szolgáltatások beszerzése támogatható a pályázatból, amelyet a vállalkozások saját cégen belül nem tudnak megvalósítani, tehát külső alvállalkozóktól kell megvenniük azt. Ezért a cikk írója által hivatkozott „érdekesség” az NKTH által kidolgozott pályázat alapvető jellemzője. E koncepcióból következik, hogy a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és Hálózat egyetlen tagja sem pályázhatott közvetlenül Innocsekk-támogatásra (csak mikro- és kisvállalkozások pályázhattak), viszont a régió innovációs szolgáltatóiként – tehát alvállalkozóként – részt vehetnek a vállalkozói fejlesztések megvalósításában.
Úgy gondolom, hogy a Magyar Nemzet cikkében szereplő, a DDRFÜ Kht.-re vonatkozó téves információk a cég közel tízéves működésének eredményeit hamis színben tüntetik fel, és alaptalanul kérdőjelezik meg a szervezet és így a benne dolgozó munkatársak korrektségét.
Márton György
mb. ügyvezető igazgató, Pécs