A Fiumei úti sírkertben található munkásmozgalmi panteonnak ajándékozza az MSZP budapesti elnöksége az eddig a Köztársaság téren álló, közelmúltban értékesített pártház aulájában függött emléktáblát, amely az ’56-os pártházostromkor elesett védőknek állított emléket. Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese lapunknak úgy nyilatkozott, azért adják oda a sírkertnek, mert az új tulajdonos nem tartott rá igényt, a párt szándéka pedig az, hogy a „történelem egy darabkáját” elajándékozza.
A Fiumei úti temető 1956-os sírkertjében a Munkáspárt koszorúzta meg tegnap a „kommunista áldozatok” emlékművét. A megemlékezésen Farkas Sándor mondott beszédet, amelyben kiemelte Mező Imre, Asztalos János és a többi védő halálát, miközben következetesen ellenforradalomnak nevezte az ’56-os szabadságharcot. A szónok sérelmezte, hogy akik gyilkoltak, azok ma hősök, az áldozatok pedig a hatalom szemében senkik, valamint hogy ma büntetés jár azoknak, akik ki merik tűzni kitüntetésüket (ő maga is csak kabátja alól mutogatta az érdeklődőknek). Arra is figyelmeztette az egybegyűlteket: ne engedjék, hogy a fiatalság felüljön „az átfestett történelemnek”.
Ugyancsak tegnap a Piarista közben Sólyom László köztársasági elnök helyezett el koszorút és mondott beszédet az ELTE Bölcsészettudományi Karának egykori épületénél, ahol a MEFESZ Emlékbizottsága az 1956-os Egyetemi Forradalmi Diákbizottság megalakulását megörökítő emléktáblát avatott fel. Az államfő hangsúlyozta: a történelem eszközeivel mindent tisztázni kell, és semmit nem szabad elkendőzve hagyni, hiszen a „történelem visszafelé csinálja önmagát”.
A Köztársaság téren eközben Jean-Pierre Pedrazzinire, a Paris Match fotóriporterére emlékezett a Szent László Ifjúsági Szövetség. A mellszobránál tartott emlékezés során Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság fővárosi szervezetének elnöke úgy vélekedett: a forradalom sorsa a Köztársaság téren pecsételődött meg, mert Hruscsov október 30-a után döntött a magyarországi invázióról.
A kommunisták budapesti pártházát 1956. október 30-án ostromolták meg a felkelők, mert híre ment, hogy a győztes forradalom leverésére készülő erők központja a Köztársaság tér. Az ostrom során az épületből válogatás nélkül tüzeltek támadókra és vöröskeresztesekre, ezért a feldühödött tömeg egy része a pártház elfoglalása után több védőt meglincselt.
Menczer Tamás: Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban
