Átfogó felsőoktatási és modernizálási programot hirdetett meg a Medgyessy-kormány 2002-ben, amelyben tízezer új kollégiumi férőhely létesítését vállalta. Két évvel később ezt a számot
10 455-re pontosította, és további 20 ezer régi diákotthoni hely felújítását ígérte meg. Előbbire 25, utóbbira 30 milliárd forintot szánt. A célkitűzéseket nem előzte meg kollégiumfejlesztési stratégia és megvalósíthatósági tanulmány, így csak később derült ki, hogy a beruházásokra nincs pénz. A kormány ekkor döntött a PPP-konstrukció mellett – állapította meg az Állami Számvevőszék. Ennek lényege, hogy a kollégiumokat – saját pénzből vagy bankhitelből – magánbefektetők építik meg, akik az új épületeket húsz éven keresztül üzemeltethetik. Az egyetemek két évtizeden át bérleti díjat fizetnek a befektetőknek az épületért. A futamidő lejárta után azonban még mindig nem kerül az egyetemek birtokába az épület, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a kormányhatározatok nem támasztottak olyan követelményt, hogy a vállalkozó gazdaságosabban valósítsa meg az építkezést és az üzemeltetést, mintha azt az állam tenné. Még regionális fejlesztési tervek sem készültek, előzetes számításokat csak az egyetemek végeztek. A vizsgálat során kiderült, hogy a vállalt határidőig, 2009-ig az ígért kollégiumi férőhelyeknek csupán 58 százaléka készül el. A korszerűsítésben ugyan jobban állnak, a felújítások 94 százaléka megvalósul időre, probléma azonban, hogy a renoválások miatt jelenleg 1200 férőhely használhatatlan. Kiderült az is, hogy az egyetemek bérleti és szolgáltatási díj címén húsz év alatt az építési költségek három és félszeresét fizetik ki a befektetőknek. A futamidő lejártával még mindig nem lesz az övék az épület, azt maradványértéken – amelynek összegét akkor állapítják meg – meg kell vásárolniuk a vállalkozóktól. Az egyetemek jelenleg ki tudják fizetni a bérleti díjakat, ám a számos kockázati tényező miatt nem lehet megítélni, hogy erre hosszú távon is képesek lesznek-e. A hat új intézményből jelenleg kettőben többet kell fizetni az előzetesen tervezettnél. Egy új diákotthoni férőhelyért fejenként átlagosan havi
44 669, egy felújított kollégiumért pedig 36 651 forintot kérnek a vállalkozók. Ennek az összegnek a felét az állam fizeti ki, az új épületek esetében a diákok a költségek 27 százalékát, vagyis havi 12 ezer forintot, felújított helyeknél pedig 18 százalékot, azaz 6600 forintot fizetnek. A többi pénzt az egyetemeknek kell összeszedniük. Az iskolák most tudnak törleszteni, de könnyen fizetési nehézségek léphetnek fel, hiszen a bérleti díj öszszegét számos tényező megnövelheti. Ilyen a közüzemi költségek emelkedése, a hallgatói létszám csökkenése, a kollégiumi és a hallgatói normatíva befagyasztása, illetve a forint euróval szembeni gyengülése.
Az ÁSZ felszólította a kormányt, hogy követelje meg a befektetőktől az állami beruházásnál hatékonyabb működést, az oktatási tárcától pedig azt kérte: teremtse meg a gazdaságossági és hatékonysági követelményrendszert, és azt tartassa be a vállalkozókkal.
origo.hu
Orbán Viktor bejelentést tett a kereskedelmi kamarával való együttműködésről
