Most, hogy a szabad demokraták a különféle felmérések szerint úgy egy százalék körül mozognak a népszerűségi listán, egyáltalán nem volt meglepő, hogy Horn Gábor ügyvivő egy újságinterjúban kijelentette, adott esetben hajlandók lennének akár a Fidesszel is összeállni. „Hajlandók lennének…” A hatalomért mindent.
A nagylelkűségi roham kiváltója valószínűleg az a tény, hogy a Fidesz több mint kétszeresével vezet a szocialisták előtt. Horn Gáborék pedig már a jövőre gondolnak. Ehhez ábrázat kell. Meg gerinc, illetőleg gerinctelenség. A nyilatkozat legszemérmetlenebb mondata, hogy Horn kijelenti: természetesen csak egy Orbán nélküli Fidesszel tudják elképzelni a kézfogót. Feltételeket szab az egyszázalékos, gerinctelen párt. És nyilvánvalóan fenntartanák a saját aktuálpolitikai nézeteiket, amelyek az egészségügy, az oktatás – s legújabban például további szárnyvonalak jelentős megkurtításával – a magyar vidék tönkretételéhez vezetnek.
Különös párt a szabad demokrata. Az első szabad választásokon, ’90-ben azért szerepeltek jól, mert erősen szidták a korábbi kommunista rendszert, s ez szimpatikus volt sokunk számára. Ám alig két esztendővel később arculatot váltottak, vörösebbek lettek, mint a szocialisták. Kilencvennégyben összebútoroztak Hornékkal (már a kilencvenesnél jóval szerényebb teljesítménnyel), hatalomra kerültek, és a Fidesz-ciklust (1998–2002) leszámítva azóta is ott vannak.
Most azonban nagyon úgy néz ki, vége a jó világnak. Az SZDSZ lassan tartósan egy százalékon áll, azaz mélyen a parlamenti bejutási küszöb alatt, a béka ülepénél. Nagy most a pánik a szabad madaraknál, az alapelv mindenesetre ugyanaz: hatalomban maradni. És feltételeik is vannak. Mert igényesek?
vízilabda
Válogatottunk hősét megdöbbentette, mit tettek a bírók a címvédő elleni meccsen
