Nem volt hiábavaló a diákok több mint egy éve tartó tandíjellenes küzdelme: a múlt szerdai többezres tüntetés és az oktatási miniszter távozásának követelése után maratoni tárgyalássorozatot kezdeményezett az oktatási tárca a fiatalokat képviselő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK). Úgy tűnik, Hiller István kezdi belátni, engednie kell a tanulni vágyókat sújtó rendszerből. Az MSZP-s oktatási miniszter többhetes tárgyalássorozatot kezdeményezett a hallgatókkal a tandíjról. Az eszmecserék jövő héten kezdődnek és karácsonyig folytatódnak. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a múlt szerdai diáktüntetés után egy nappal jelentette be, hogy a tárca és a HÖOK delegáltjaiból szakértői csoportot hoznak létre. Manherz szerint a testület áttekinti a hallgatók most „még vázlatos javaslatát”, hogy annak beépítése a jelenlegi rendszerbe mit jelentene az állami felsőoktatási intézményekben.
A diákok bíznak a tárgyalásokban, de csak a tandíj eltörlését fogadják el megoldásnak. Azt szeretnék, ha nem kellene minden diáknak fizetnie, csak annak, aki nem teljesíti az általa vállalt feladatokat. Javaslatuk szerint az államilag támogatott hallgatónak a leckekönyvbe felvett, de nem teljesített tantárgyak után tárgyanként alapképzésben a hallgatói normatíva három-öt százalékának, mesterképzésben pedig négy-hat százalékának megfelelő összeget kelljen befizetnie. Ez az első hat félévben elmaradt vizsgánként 3500–5500 forintos, később 4500–6500 forintos terhet jelentene.
Az egyetemeket vezető rektorok nem álltak a hallgatók mellé. Molnár Károly, az intézményvezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint a HÖOK javaslatát nem tekintik alternatívának. Emlékezetes: Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter javaslatára Hiller István tavaly duplájára emelte a rektorok fizetését. A vezetők professzori illetménye így 833 ezer forint lett, amely mellé továbbra is jár a 100-150 ezer forintos vezetői pótlék, vagyis minimum havi 930 ezer forintot keresnek. Több mint érdekes, hogy a Magyar Rektori Konferencia (MRK) korábbi elnöke – aki nem részesül a szabad demokrata miniszter által megajánlott abszurd fizetésből – a hallgatókkal ért egyet, pedig a felsőoktatási intézmények számára sokat jelentene a tandíjból származó bevétel. Klinghammer István azt mondja, már most is szakemberhiány van, a befektetők nem találnak megfelelően képzett embereket, ezért inkább nem is jönnek ide. Ha bevezetik a tandíjat, azzal csak a magas jövedelmű réteg privilégiuma lesz a tanulás, ami tovább rontja az ország gazdasági esélyeit. Több képzett szakemberre van szükség, ezért az államnak az a feladata, hogy befektessen az oktatásba, hiszen hosszú távon ő lesz a legnagyobb nyertes. A jó szakemberek teljesítménye, a versenyképes fizetések után a kasszába befolyó járulékok és adók mind az államot szolgálják majd.
Klinghammer szerint a hallgatók javaslata az oktatási tárca rendeletével szemben valóban igazságos, hiszen csak azokat bünteti, akik megérdemlik. Példaként említette, hogy az egyik általa jegyzett képzésre 49 diák jelentkezett, ám ténylegesen csak húszan vettek részt az órákon és vizsgáztak le a tárgyból. Ez többletköltséget jelent az egyetemeknek, hiszen a nem tanuló jelentkezők elveszik a helyet másoktól, ezért újra és újra el kell indítani az adott képzést. Az egész olyan, mint amikor valaki húsz főre foglal asztalt egy étteremben, így a vendéglős több, vacsorázni szándékozót kénytelen elküldeni, ám végül a foglalásra csak tízen érkeznek meg.
Emlékezetes: Hiller István még tavaly júniusban jelentette be a felsőoktatás fizetőssé tételét. Tandíjat először a 2007–2008-as tanévben, azaz az idén szeptemberben tanulmányaikat kezdő diákoknak kell fizetniük másodéves „koruktól” kezdve. Összege az alapképzésben évente 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz, amit két részletben, félévente kell befizetni. Az egyetemek megállapodtak abban, hogy az első évben mindenhol a minisztérium által javasolt összeget kérik majd a diákoktól. A szocialisták nem először sarcolják meg a diákokat. 1996-ban Bokros Lajos pénzügyminiszter csomagja részeként egyszer már bevezette a tandíjat. Akkor két éven keresztül havonta 2000 forintot kellett fizetni, amíg 1998-ban, az Orbán-kormány győzelme után Pokorni Zoltán új oktatási miniszter azonnal el nem törölte azt.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
