A leszámolásokról szóló információk az Omega fedőnevű, az olajbűnözés feltérképezését zászlajára tűző akcióban keletkeztek. Ebben az egyik fedett nyomozó arról tájékoztatja felettesét, hogy adatai szerint az orosz vagy ukrán származású bérgyilkos Prisztás József meggyilkolása után a közeli HÉV mentén parkoló zárt kisteherautóba rejtette biciklijét. A rendőrség a megadott típus és rendszám alapján azonosította a fehér furgon akkori tulajdonosát. Egy másik jelentésben a Cinóber néven elhíresült Domák József meggyilkolását említik. Eszerint a bérgyilkosságok feltételezett megbízóinak kilétét ismerték.
Doszpot Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának egykori helyettes vezetője lapunknak elmondta: nem emlékszik arra, hogy kapott-e akkoriban az Omega jelentéseiből. Az akkoriban szinte egymást érő leszámolások speciális eseteknek számítottak, mivel igencsak tanú- és tárgyi bizonyíték hiányában kellett lezárni őket. Doszpot elmondása szerint feltérképezték az áldozatok üzleti konfliktusait, és volt is elképzelésük lehetséges megbízókról, de ellenük nem sikerült bizonyítékokat felsorakoztatni. A Cinóber-ügyről Doszpot elmondta: szinte hozzá sem tudtak szólni az esethez, hiszen senki sem látta a gyilkosságot, s a holttestet is több órával az emberölés után találták meg.
Az ORFK döglött ügyek osztályának egykori vezetője, Kovács Lajos ezredes szerint ha a rendőrség komolyan venné az utólagos felderítésekben rejlő lehetőségeket, akkor például a robbantásos leszámolásos esetek legalább felét meg lehetne oldani. A Prisztás- és a Cinóber-ügy is olyan állapotban van – ismerik a konkrét haragosok és a lehetséges elkövetők közötti kapcsolatot –, hogy ha lenne rá ember és pénz, hamar sikerülne a végére járni.
Az ORFK összefoglaló jelentéseket, fedett nyomozóktól származó feljegyzéseket, illetve határozatokat tett nyilvánossá, amelyek az olajbűnözéssel vannak összefüggésben. Ezek között szerepel az, amelyik szerint a rendőrök nem tudták megállapítani, kinek a zsebébe vándorolt az az illegális olajkereskedelemből származó 2,6 milliárd forint, amelyet egy szegedi Postabank-fiókban vezetett céges számlára utaltak; onnan több, köztük három, Angliában jegyzett, de orosz érdekeltségű céghez történtek átutalások. A nyomozók pedig a bizonylatok alapján ismerték az összeget felvevő adatait. A rendőrség osztrák és német bűnügyi forrásokból tudta azt is, hogy a számlát birtokló cég vezetője egy orosz bankárral tartott fenn kapcsolatot Bécsben, s ezeken, a heti rendszerességgel megtartott találkozókon az olajpénzek tisztára mosásáról tárgyaltak.
origo.hu
Magyar Péter-hazugságok: Hann Endre és a Medián legnevetségesebb trükközései
