Magyar Bálint nem adja fel korábbi, utólagos tandíjjal kapcsolatos elképzeléseit, és ezért még koalíciós partnerével, a szocialista oktatási miniszterrel is szembeszáll. A korábbi SZDSZ-es tárcavezető szerint a fejlesztési részhozzájárulásból (fer) befolyt bevétel érdemben nem növeli az oktatásra fordított összeget, márpedig az európai uniós megállapodás szerint 10-12 éven belül a GDP két százalékát kell kitenniük az oktatási ráfordításoknak. Jelenleg Magyarországon ez alig egy százalék, de sehol nem tudja finanszírozni a GDP két százalékát az állam.
Magyar Bálint az Edupress nevű internetes oktatási portálnak azt mondta, várhatóan az állami ráfordítások alig öt százalékát jelenti majd a ferből származó pluszbevétel, és ez nem növekszik, így hosszú távon nem oldja meg a problémát. Hozzátette: a fer több szempontból igazságtalan is. Egyrészt nem tesz különbséget a tényleges költségek között, például egy pedagógus és egy orvos képzési költsége között, ahogyan a később várható jövedelmek között sem. Magyar szerint az lenne a jó megoldás, ha kombinálnák korábbi, az utólagos tandíjjal kapcsolatos javaslatát a jelenlegi tandíjrendszerrel. Tanulmányai kezdetekor mindenki egy számlát kapna a saját képzési költségeinek összegéről. A diákok az egyetemi évek alatt egyfajta előleget fizetnének, évente a képzési normatíva 10-12 százalékát. Így a különböző kurzuson tanulók különböző összeget fizetnének. Egy bölcsészhallgatónak körülbelül 30 ezer forintot kellene fizetnie évente, egy orvostanhallgatónak 100 ezret. Az éves fizetendő előleg mértéke nem haladhatná meg a mindenkori maximális diákhitel háromhavi összegét. A diákok megsarcolása azonban a diploma megszerzésével kezdődne csak igazán. Magyar tervei szerint minden olyan hallgató, akinek a fizetése az elhelyezkedés után eléri a mindenkori minimálbér négyszeresét, az képzési költségeinek három százalékát kezdené törleszteni. Ha fizetésük a minimálbér hatszorosára növekszik, akkor hatot. Kijelentette: ez azt eredményezné, hogy a fernél jóval magasabb öszszeg folyna be a felsőoktatásba, ugyanakkor igazságos lenne a rendszer, mert ha valaki csak alacsony keresettel járó állást talál vagy éppen nincs munkája, addig nem kell törlesztenie.
Magyar szerint az általa kidolgozott rendszer 15-20 év alatt 100 milliárd forintos nagyságrendben hozna bevételeket. Az oktatásból hiányzó GDP plusz egy százalékának negyedét-harmadát tudnák ebből pótolni. A többi hiányzó pénzt a vállalkozói tőkének kell pótolnia. Szerinte a diákok tandíjat helyettesítő javaslata – amely csak azokkal a hallgatókkal fizettetne, akik nem teljesítik a felvett tantárgyakat – egyáltalán nem közelít a felsőoktatás érdekeihez.
Magyar Bálint terve nem új keletű, az utólagos tandíjról szóló elképzelése már az általa kidolgozott, 160 pontos oktatási reformcsomagban is szerepelt. Elgondolkodtató, hogy ezt a csomagot a koalíciós tárgyalásokon el is fogadták, később azonban a szocialisták meghátráltak, és inkább a kisebb összegű, azonnali tandíj mellett döntöttek.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
