Még drágább lesz a villany és a gáz

Mellbevágó lesz a jövő évi áramár-emelkedés; számításaink szerint a piacon 17–41 százalékkal lesz drágább a villamos energia a jelenleginél. Közben az is kiderült, hogy a kormány megkurtítja a gázár-támogatási kasszát is.

A lakossági gázártámogatás mértéke egyik kereseti kategóriában sem emelkedik – így vezette fel tegnap a kormányszóvivő azt a döntést, hogy 2008-ban 82 milliárdosra szűkül az idén még 112 milliárd forintos kompenzációs keret. A legalsó csoportba január elsejétől azok a családok tartoznak majd, amelyekben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. Ők az ideivel megegyező, köbméterenkénti 40,12 forintos támogatást kapják majd. A második kategória felső határa 71 250 forint lesz, számukra 32,83 forint igényelhető vissza köbméterenként. Ez az öszszeg szintén megegyezik az ideivel. Az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa, 85 500 forint lesz a harmadik támogatható csoport felső határa, de itt már az eddigi 25,53 forintról 22 forintra csökken a köbméterenkénti támogatás. A kormány számításai szerint ez a kategória havi 486 forintnyi támogatástól esik el. A még támogatott háztartások jövedelme fejenként nem lehet több 99 750 forintnál. E határig minden család köbméterenként 14,5 forintos állami segítségre jogosult az idei 18,24 forinttal szemben. Számukra akkor is több mint 500 forinttal emelkedik majd a havi gázszámla, ha egyébként az alaptarifa nem változik. A támogatási igényt azoknak is újra be kell nyújtaniuk, akik az idén kaptak kompenzációt.
*
Nemcsak a gázártámogatásra fordítható keret, de a támogatható fogyasztás mértéke is csökken jövőre. Mint arról már beszámoltunk, az átlagos fogyasztású családoknak az eddigi 3000 köbméter helyett 2000-ig, a nagycsaládosoknak pedig 5000 köbméter helyett 4000-ig jár támogatás. A kormányszóvivő szerint a sokgyerekes családok mintegy négy és fél százaléka az, amely több gázt használ, mint a módosított határérték. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője reagálásában azt mondta, a kormány a tavalyi gáz- és villanyáremelések után most a tavaly bevezetett kompenzációs összeget is csökkenti. A politikus a távirati iroda közlése szerint hozzátette: Magyarországon hárommillió ember él olyan családban, ahol nehézséget okoz a hó végén a számlák kifizetése, most pedig ez a szám tovább nő majd, a kormány ezzel az intézkedésével tovább mélyíti a szociális válságot.
Jövőre nemcsak a gáz, az áram is drágább lesz, de hogy mennyivel, az idáig nem volt egészen világos, mert ahány újság, annyiféleképpen számolt. A kalkuláció alapja a Magyar Villamos Művek október 25-én tartott kapacitásaukcióján kialakult árszint volt, pusztán ebből azonban nem lehet pontos előrejelzést adni. Lapunk most olyan szakértői számításokhoz jutott hozzá, amelyek azt mutatják meg, hogy a különböző profilú fogyasztók mekkora végfelhasználói áremelkedésre számíthatnak, ahhoz azonban, hogy megértsük, hogyan is jöttek ki ezek a számok, szükség van egy kis módszertani magyarázatra.
A klasszikus nagyfogyasztó, mondjuk egy alumíniumkohó, úgy vásárol áramot a szabadpiacon, hogy saját várható áramfelhasználását előre megbecsüli, menetrendet készít. Ha a menetrendet grafikusan ábrázoljuk, egy hullámzó vételezési görbét kapunk. Ahol a hullámzás kezdődik, ott ér véget a normál munkamenetben mindig állandó mennyiségű áramvételezés, vagyis a zsinórfogyasztás, s egyben kezdődik el az úgynevezett csúcsfogyasztás, s az ilyen fogyasztó zsinór-, illetve csúcsáramot is kénytelen vásárolni. Hogy kinek mennyi lesz az áramdíja, az jórészt attól függ, milyen arányban vásárol a két termékből. A legtöbb szabadpiaci intézményi és ipari fogyasztó azonban a dolog bonyolultsága miatt aligha vállalkozik majd a menetrendes fogyasztásra. Ellátásukhoz választott áramszolgáltatójuk ajánl majd egy fix, miden időpontban állandó tarifát, amelyet a becsült csúcs-, illetve zsinórfogyasztás súlyozásával alakítanak ki. Táblázatunk azt mutatja, hogy – energiaadóval és rendszerhasználati díjjal együtt – ezek a nem menetrendes szabadpiaci fogyasztók milyen végfelhasználói árra számíthatnak.
Nos, a számok bebizonyítják, hogy mekkorát tévedett a kormány, amikor a szabadpiac áldásos, az árakat lefelé mozdító hatásait ecsetelte. A váltás legnagyobb vesztesei feltehetőleg az önkormányzatok lesznek, hiszen kórházaik, iskoláik harminc százalék feletti drágulásra számíthatnak. Nehéz helyzetbe kerülnek persze a kisvállalkozások is, mert ha nem képesek beépíteni áraikba az energiáért fizetett többletköltséget, tönkremennek.