Megszűnnek az ingyenes szakkörök

Tömegesen szűnnek meg az ingyenes szakkörök az iskolákban, mert az intézmények nem kapnak pénzt az oktatási tárcától ezek finanszírozására – értesült lapunk. A problémát több szülő jelezte lapunknak. A helyzet nem csak a kis iskolákban súlyos: a probléma már a fővárosi, elismert gimnáziumokat is elérte. Egy pesti ötgyermekes szülő például arra panaszkodott, hogy legkisebb fia – aki különösen tehetséges, évek óta kitűnő eredményeket ér el a tantárgyi versenyeken – eddig három tehetséggondozó foglalkozásra járt, ám az iskola szeptembertől valamennyi szakkört megszüntette. A gyerek eredményeit az iskolai pluszfoglalkozásoknak köszönhették, hiszen a többgyermekes családoknak esélyük sincs arra, hogy valamennyi gyereket méregdrága különórákra járassák.
A helyzetet súlyosbítja, hogy bizonyos intézményekben olyan alaptantárgyakból sem indulnak szakkörök, mint például a matematika vagy az idegen nyelvek, márpedig ezekből a tárgyakból pluszfoglalkozások nélkül még a tehetséges gyerekeknek sincs esélyük a felsőoktatásba belépőt jelentő emelt szintű érettségi letételére.
– Mi is értesültünk róla, hogy az iskolák jó része kénytelen megszüntetni a szakköröket, mert nem tudja finanszírozni azokat. Ez az állami pénzmegvonás egyik újabb eredménye, amely a közoktatás színvonalának további eséséhez vezet – mondta lapunknak Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Az érdekvédőnek nincsenek pontos adatai arról, hány intézményt érint a probléma, ám azt megerősítette, hogy még a nagyvárosi iskolák is bajba kerültek. Példaként említette, hogy Nyíregyházán 90 millió forint hiányzott a szakkörök elindításához. Hosszú ideig úgy tűnt, az iskolák kénytelenek lesznek megszüntetni valamennyi tehetséggondozó foglalkozásukat, végül azonban az önkormányzat valahogy mégis „kinyögte” a szükséges összeget. Árok leszögezte: az alapvető probléma az, hogy az oktatási tárca egy fillért sem ad a szakkörökre, így egyedül a helyi önkormányzat anyagi helyzetén múlik, hogy képes-e finanszírozni a foglalkozásokat. A Fidesz szerint a kormány évek óta az oktatás lecsupaszításán dolgozik. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője kijelentette: az iskolák támogatása évről évre csökken, ezért az intézmények mindig újabb és újabb szolgáltatásokat kénytelenek megszüntetni. Hozzátette: ma már szó sincs iskolai nevelésről, értékközvetítésről, csupán tudásátadásról. Korábban a kormányzat a gyerekek túlterheltségével magyarázta, amikor csökkentette az óraszámot, valójában akkor is burkolt pénzelvonást hajtottak végre. A 7–14 évesek ingyenes iskolai foglalkozásait tekintve hazánk több száz órával marad el az OECD-átlagtól, és eredménye évről évre rosszabb.
Tavaly még úgy orvosolták ezt a problémát, hogy az iskolák heti két ingyenóra megtartására kötelezhették a tanárokat, és ezt általában a szakkörökre fordították. Idén szeptembertől az oktatási tárca a két pluszórát – fizetésemelés nélkül – beépítette a kötelező órákba, azaz heti kettővel megemelte azok számát. Ennek következtében közel tízezer pedagógust bocsátottak el, akik látszólag feleslegessé váltak, hiszen ugyanannyi kötelező órát kevesebb tanár tart meg. A szakkörök azonban nem kötelező foglalkozások, azokért túlóradíjat kellene fizetni. Most se ember, se pénz nincs ezek megtartására.
Idén szeptemberben a kötelező óraszám növelése miatt több ezer tanár elbocsátásával és 10-12 milliárd forintos forráskivonással indult a tanév. A költségvetési javaslatból kiderül, 2008-ban tovább csökkennek a közoktatás állami normatívái. Egy elsős vagy másodikos gyermek oktatására számításaink szerint jövőre több mint
58 ezer forinttal jut kevesebb, mint a 2006–2007-es tanévben. Ugyanez az 5–6. évfolyamon 41 ezer forintos, míg a 9–10. évfolyamon csaknem 50 ezer forintos elvonást jelent. Ez újabb iskolabezárásokhoz és pedagóguselbocsátásokhoz vezethet.