Árpád-kori egyházi épületünk helyzetét kellett meghatároznunk az október közepén kezdődő próbaásatással, a templom egyik sarkára és támpillérére három méterrel a mostani járószint alatt találtunk rá – tájékoztatta lapunkat Horváth Ferenc, a szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese.
A XIII. században emelt építmény még román stílusú volt, a XIV. század közepén és a XV. században komoly átalakításokon esett át, a felújítások után a gótika jegyeit hordozta magán. Átvészelte a török pusztítást, majd az 1720-as években ismét átépítették, ekkor már barokk stílusban. Ez elsősorban a díszítmények, külsőségek megváltoztatását jelentette, a falak megőrizték gót jellegüket, tornya is megmaradt eredeti állapotában. Az 1879-es nagy szegedi árvíz idején nem sérült meg a templom, bár nagyjából egy méter magasan állt a víz az akkori Dóm téren – mondta Horváth Ferenc. Ekkor határozták el a város lakosai, hogy fogadalmi templomot építenek a helyén az árhullámtól való megmenekülésük örömére. Cs. Sebestyén Károly történész és Móra Ferenc azonban felismerték az Árpád-kori torony értékét, s a település értelmisége kiállt a megőrzése mellett. A barokk részeket és a mellette álló piarista rendházat és iskolát azonban lebontották, helyükön 1926-ban épült fel a szegedi Dóm.
A 60-as években „szétbombázták” a teret, a szabadtéri játékok miatt kiszolgálólétesítmények, öltözők épültek a területen. Mivel ezeket fel kell újítani, a város egy hónappal ezelőtt a templom pontos helyének meghatározását kérte a múzeum munkatársaitól. A hitelesítő ásatás kimutatta, hogy az egykori gótikus épület falai még nagyjából másfél méteres magasságban állnak, mivel eddig töltötték fel a teret az árvíz után. Miután több jelentős fölmenő fal is előkerült, egy nagyobb munka után az egész építmény bemutatható lenne. – A város vezetői is támogatják, hogy feltárjuk az egész Dömötör-templomot, amit látványos emlékként mutathatnánk be a közönségnek – hangsúlyozta a régész.
origo.hu
Orbán Viktor: Szerdán csak jó hírek lesznek! - videó
