Tájékozódási képességet, reflexeket, mozgást és személyiséget fejlesztő, illetve konfliktuskezelő tréningen készítené fel a vakvezető kutyát igénylő látássérülteket a Vigyázó Szemek Vakvezető Kutyával Közlekedők Országos Közhasznú Egyesülete, a Magyar Vakok és Gyengén Látók Országos Szövetsége Kutyakiképző Iskolája és a Vakok Állami Intézete.
Mint ismeretes, a szövetség kutyakiképző iskolájából évente körülbelül húsz kutya kerül ki, az igénylőknek általában egy-két évet kell várniuk egy-egy ilyen speciális tudású segítőtársra. Az állatok képzése egyenként körülbelül egymillió forintba kerül, amit az állam csak részben támogat, így félő, hogy a tervezett előképzés finanszírozását is saját erőből kell majd megoldaniuk a fent említett szervezeteknek.
A csepeli székhelyű kutyakiképző iskola kéthetes, úgynevezett átadó tanfolyamon tanítja meg együtt dolgozni az ebet és gazdáját, de sok esetben csak ilyenkor derül ki, ha valaki valamilyen okból nem alkalmas arra, hogy kutyával közlekedjen – tájékoztatta lapunkat Vasteleky-Einbeck Péter, az intézmény vezetője. Hozzáfűzte: az előkészítő tréning célja épp az, hogy az igénylőt felkészítse arra, megváltozik az élete; milyen kutyával élni és gondoskodni róla, és milyen nehézségeket, előnyöket jelent egy ilyen segítőtárs. Nem utolsósorban az előkészítő ad lehetőséget arra, hogy az illető a személyiségéhez leginkább illő kutyát kaphassa meg.
Mozgásterének és életminőségének változásával együtt a kutyával közlekedő látássérültnek számos addig nem tapasztalt nehézséggel is szembe kell néznie – tájékoztatta lapunkat Krabót Judit, az előkészítő tréning ötletgazdája, a Vigyázó Szemek elnöke. Elmondta: a vak embernek a látónál sokkal jobban kell összpontosítania, és minden lehetséges információt meg kell szereznie ahhoz, hogy tájékozódni és közlekedni tudjon. Meg kell tanulnia érzékelni a környezetét, azt például, hogy sűrűbb vagy lazább szerkezetű tömeg, azaz épület, fal vagy netán bokor mellett halad-e el. Észre kell vennie a zebrát, és azt is, ha életveszélybe került, mert már az úttesten halad. Tudnia kell a kutyával kommunikálni, parancsot adni neki és érteni a jelzéseit: hogy éppen egy másik ebet észlelt, vagy netán veszélyre figyelmezteti. És ugyanígy a látássérült embernek meg kell tanulnia jól reagálni, ha valaki durván viselkedik vele. Elmondása szerint nem ritka, hogy méltatlanul szólnak a vak emberhez, vagy – bár jogában állna – nem engedik felszállni a távolsági buszra, bemenni az üzletbe, közintézménybe, esetleg belerúgnak a kutyájába. Meg kell tanulnia a tájékozódáshoz támpontokat felfedezni, és a lehető legkisebb sérüléssel ütközni a váratlan akadályokba. Ám ha valaki mindezeket nem tudja, és készségeit nem fejleszti, alkalmatlan arra, hogy kutyával közlekedjen, ráadásul a jól kiképzett és igen értékes állat néhány hét alatt tönkremegy. Krabót Judit hozzáfűzte: az egy-két hetesre tervezett tanfolyamra vak emberekkel foglalkozó mozgásterapeutát, a személyiségfejlesztéshez pszichológust, illetve kutyakiképzőket és állatorvost kérnének fel. Az első néhány előkészítő tapasztalatait rendszerbe szednék, és fejlesztenék. Az utógondozást – azaz a kutya reflexeinek frissítését, a gazda esetleges hibáinak javítását – már egy éve megszervezték, és támogatót is találtak hozzá.
Támogatja a kezdeményezést, és igen fontosnak tartja a Vakok Állami Intézete – közölte lapunkkal Szabóné Berta Irén igazgató. Elmondása szerint a tréning technikai részét még nem dolgozták ki, egyelőre csak a tervezésnél tartanak, és a lehetséges forrásokat kutatják.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
