Újabb mélyponton a gazdaság

A megszorítások rossz összetétele miatt tovább lassult a magyar gazdaság, amely egy év alatt mindössze egyetlen százalékkal bővült. Az egy főre jutó GDP tekintetében Szlovénián, Csehországon és Észtországon kívül már Szlovákia is elénk került, s hamarosan  Lettország és Litvánia is megelőzhet minket. A 11 éves mélypontot jelentő adatokat a konszolidáció sikereként értékelte a Pénzügyminisztérium.

Újabb negatív csúcsot döntött a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ecostat tegnap közzétett gyorsbecslése szerint a növekedés mértéke egy év leforgása alatt csupán egy százalék volt. A bővülési ütem az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékot tett ki, ami stagnáláshoz közeli állapotnak felel meg. A gazdaság további fékeződése óriási csalódást jelent az elemzőknek, akiknek többsége úgy vélte: a második negyedévben mért 1,2 százalékos éves ütemnél rosszabbat már nem produkálhat hazánk. Az 1,5-1,9 százalékos bővülési előrejelzésekre azonban alaposan rácáfolt a KSH, amelynek adatai újabb tizenegy éves mélypontot jelentenek. A további lassulás ráadásul egyre egyértelműbbé teszi, hogy hazánk nemcsak az új uniós tagállamok növekedésétől áll fényévekre, de még az uniós átlaggal sem tud lépést tartani. A most közölt fejlődési ütem azt is jól mutatja, hogy a korábbi évek felelőtlen gazdaságpolitikája miatt óriási árat vagyunk kénytelenek fizetni. A növekedés részletei csak később látnak napvilágot, ám annyi már most is bizonyos, hogy a harmadik negyedévben leginkább a lakossági fogyasztás visszaesése, az oktatásban bevezetett szigorító intézkedések és a mezőgazdaság katasztrofális termelése fogták vissza a fejlődést.
*
Negatív hatással lehetett a bővülésre a beruházások visszaesése is és az építőipar zuhanása, amelynek mértéke a második negyedévinek mintegy duplája lett. A kereskedelem visszaesése szintén folytatódott, az idegenforgalom stagnált, míg az egészségügyi szolgáltatások tovább zsugorodtak. E negatív tényezőket csak kismértékben tudta ellensúlyozni az ipari termelés harmadik negyedévben tapasztalt növekedése.
A kiábrándulást okozó GDP-adatok hatására az elemzők tovább csökkentették az idei növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket. A legfrissebb prognózisok szerint most tényleg elértük a mélypontot, ám az utolsó negyedévben is csupán szerény mértékű élénkülésre lehet számítani. A gazdasági bővülés idei mértéke így mindössze 1,6-1,7 százalékos lehet, ami messze alulmúlja a korábbi várakozásokat és a kormány 2,2 százalékos előrejelzését. Ha a gazdaság teljesítménye a legfrissebb előrejelzéseknek megfelelően alakul, úgy az idén erősen megközelítjük vagy el is érjük a Bokros-csomag idején produkált fékeződést. Mindeközben romlottak a jövő évre vonatkozó prognózisok is: az új várakozások szerint a bővülés 2008-as üteme nem haladja meg a 2,5-2,6 százalékos mértéket, ez pedig ismét csak az utolsó helyre lesz elegendő a közép- és kelet-európai országok versenyében.
Pozíciónk már most is erős lemaradásról tanúskodik: az Európai Unió statisztikai hivatalának kimutatása szerint az egy főre jutó GDP tekintetében Szlovénia, Csehország és Észtország mellett már Szlovákia is elénk került, Lettország és Litvánia pedig szorosan mögöttünk áll a versenyben. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint e két balti állam gazdasági növekedését ugyan kockázatok övezik, ennek ellenére 2009-ben várhatóan mindketten megelőzik hazánkat. Két év múlva így a nyolc versenytárs közül csak Lengyelország áll majd roszszabb helyen, mint Magyarország.
A KSH adatait előrelépésként értékelte a Pénzügyminisztérium. Az MTI-nek nyilatkozó Pichler Ferenc szóvivő szerint látható, hogy a kormány által meghirdetett konszolidáció sikeresen halad. Mint mondta, a kabinet célja, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon, s az államháztartási hiány jelentős mértékben csökkenjen.
A gazdaság egy helyben toporgásának legfőbb oka változatlanul a megszorítócsomagok rossz szerkezete, az állami kiadások mérséklése helyett ugyanis a kormány az adók és a járulékok emelésével csökkentette a kiugróan magas államháztartási hiányt. Az ING Bank kimutatása szerint a más országokban végrehajtott sikeres konszolidációk a központi kiadásokat és a munkát terhelő adókat csökkentették, míg a tőkét terhelő adókat növelték. Hazánkban ezzel szemben a kiadások mérséklése jóval kisebb mértékű volt, ráadásul a munkát terhelő adók csökkentés helyett növekedtek, ami az ország versenyképességének kárára vált.

Brüsszel is borúlátó. A korábbinál pesszimistább előrejelzést tett közzé a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban az Európai Bizottság. A testület őszi prognózisa szerint a magyar GDP az idén két százalékkal bővülhet, a lassulást pedig a kormányzat megszorító intézkedései okozzák.