Verseny a milliárdos beruházásért

Jelentős részben Mezei Ferenc magyar származású atomfizikus nevéhez kapcsolódik az a módszer, amelynek segítségével „látni” lehet a hidrogénatomot az anyag szerkezetében. Korántsem biztos azonban, hogy az erre alkalmas, egymilliárd eurós beruházással létrehozható Európai Spallációs Neutronforrást (ESS) Magyarországra telepítik – derült ki a napokban egy debreceni tudományos tanácskozáson.

2007. 11. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az anyagszerkezeti vizsgálatokhoz szükséges berendezés abban különbözik a hagyományos atomerőművektől, hogy nem energiatermelés a célja. Azért fejlesztették ki, hogy viszonylag kis hőképződés mellett nem radioaktív atommagokból jelentős mennyiségű neutront szabadítson fel. Az atommag felszeletelésével nyert neutron azért különös jelentőségű, mert olyasmire képes, amire a többi részecske nem: képes megmutatni a legkisebb atomot, a hidrogént. A neutronnyaláb e különlegessége pedig nemcsak az anyag mikroszerkezetének vizsgálatában nyit új távlatokat, nemcsak a high-tech ipart segíti, hanem az élettudományokat is forradalmasítja. Annál is inkább, mert az emberi szervezet kilencven százaléka víz, s a neutronnyaláb lehetővé teszi azt, ami eddig lehetetlen volt, megmutatja, hogyan helyezkedik el ebben a hidrogén. A hidrogénatomok pontos feltérképezése pedig kulcskérdés, hiszen ennek az információnak a segítségével olyan betegségek válnak gyógyíthatóvá, mint a nyaki és feji daganatok, illetve olyan kórképek megértésében, kezelésében várható áttörés, mint amilyen az AIDS vagy a malária – derült ki Pálinkás József akadémikus szavaiból.
A Debrecenben megtartott tudományos tanácskozáson elhangzott, hogy az atommag feldarabolását végző berendezésből jelenleg kettő van a világon, egy az Egyesült Államokban, egy pedig Japánban. A következőt az Európai Unió területén szeretnék megépíteni, de hogy hol, az még nem dőlt el annak ellenére, hogy a szerkezet újdonságát jelentő tudományos és fejlesztési eredmény jelentős részben magyar tudósok, elsősorban Mezey Ferenc nevéhez kötődik. A tudomány és a gazdaság szemszögéből egyaránt óriási jelentőségű ESS-ért két magyar város – Debrecen és Székesfehérvár – mellett spanyol és svéd települések is versenyeznek. A vetélkedés kimenetele egyelőre bizonytalan, hiszen a fejlesztés leginkább pénzkérdés, és az az ország kerül helyzeti előnybe, amelyik hamarabb képes összegyűjteni a beruházás megvalósításához szükséges, 250 milliárd forintnak megfelelő összeg túlnyomó részét.
Kósa Lajos debreceni polgármester elmondta: a nehézségek ellenére komolyan gondolják, hogy az ESS-nek a városban a helye. Erre alapot ad, hogy Debrecenben működik a jelentős szellemi értéket képviselő MTA Atommagkutató Intézet, s az egyetemi háttér nemzetközileg is elismert. Az ESS telepítéséhez szükséges pénzről szólva bejelentette, hogy a város 50–100 milliárd forintnyi vállalkozói tőkét kíván bevonni a forrásokba.
A konferencián az is világossá vált, a hatalmas költségek és a hoszszú, 40 éves megtérülési idő ellenére a berendezés telepítése a városnak és az országnak is kiváló üzlet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.