Lapunk hétfői számában számoltunk be arról, hogy 2002-ben a viperavédelmi program jegyében tarolt le védett orchideákat nemzeti parki területeken az MMTE által területkezeléssel megbízott cég, hogy egy részüket beszánthassa és gabonát vethessen a földbe. A viperaprogramra megkapott területeken a szántáson kívül fogasolás is folyt, egy magánszemély pedig birkákat legeltetett, amely szakértők szerint szintén árt a viperák élőhelyének. A megbízó egyesületnek alighanem az volt a szerencséje, hogy éppen akkoriban nevezték ki a szervezetük volt alelnökét, Haraszthy Lászlót a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) természetvédelmi helyettes államtitkárává, akitől a nyomozó hatóság hivatalból kért szakvéleményt.
Az államtitkár természetesen ebben a válaszlevelében úgy foglalt állást, hogy „a parlagi vipera védelmében általánosságban megengedhető a terület hasznosítása, akár védett növényfajok talajszint feletti részét is érintve…” Haraszthy szakvéleménye alapján a rendőrség lezárta a nyomozást az ügyben, mondván: nem történt bűncselekmény. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség azonban úgy ítélte meg, hogy erős károkozás történt, polgárjogi igénnyel élt, és 1,5 millió forintos bírságot kívánt kiszabni a MMTE-re, a védett területek bérlőjére.
Az MMTE tagad
Az ügyben elsőként Halmos Gergő, az MMTE ügyvezető igazgatója jelentkezett, aki lapunknak elmondta: nem gyeprétről volt szó, hanem lucernásról, a feljelentés tárgya nem volt szántás. Az ügyészség valóban vizsgálatot indított, de a polgári eljárásban a bíróság elutasította a keresetet. Az MMTE-re ezért nem szabtak ki bírságot az ügyben. A viperaprogramra bérelt területek egy része, a gyóni viperás gyepek Duna–Ipoly Nemzeti Park (DINP) illetékességi területén vannak, és az általuk megbízott cég tevékenységét előzetesen, terepi bejáráson ellenőrizve egyeztette a DINP-pel. A gyóni területen illegálisan legeltetett egy birkapásztor, akit minden esetben felszólítottak a távozásra. Az ügyvezető állítása szerint a kaszálást a viperák aktivitási időszakán kívül végeztették. – A viperaprogramra bérelt másik területen, a peszéradacsi rétek több mint 5000 hektárnyi területén 2001-ben felszántott, szántóföldi művelési ágban levő, honvédségi terület 40-50 hektárja nem gyep volt, hanem lucernatábla – szögezte le az ügyvezető. Hozzátette: Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter 2004-ben aláírt egy rákosi vipera fajmegőrzési tervet, amely szerint a fennmaradt állományok védelmének minden egyéb gazdasági érdekkel és természeti értékkel szemben prioritást kell élveznie.
A pusztítás nem megoldás
Egy neve elhallgatását kérő zoológus szakértő szerint azonban a vipera mindig is egy ökoszisztémában élt az orchideával, vagyis nem egymás ellenségei. Az ember által befolyásolt környezetben is legfeljebb azt teheti egy természetvédő, hogy nem árasztja el például a viperás réteket az orchideák fejlődése érdekében, de beszántáshoz a védett növények lekaszálásához, vagy birkalegeltetéshez semmiképpen sem járulhat hozzá. A birkák legeltetése kisebb területen ugyanis árt a viperás réteknek, mert az állatok tövig lelegelik a növényzetet. Az orchideák legázolása pedig mindenképpen természetkárosítás. Az sem mindegy, hogy a viperás réteket mikor és hogyan kaszálják. Májusban például – amikor az ominózus növényirtás történt – szigorúan tilos a kaszálás, mert a fialó nőstényeket megzavarják.
Ésszerű kaszálás?
A környezetvédelmi tárca úgy reagált: a vipera megőrzésének szakmai felügyeletét ellátó szakmai tanács által összeállított és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által jóváhagyott rákosi vipera fajmegőrzési terv értelmében kezelik az élőhelyeket. Eszerint a rákosi vipera által lakott gyepek esetében elengedhetetlenül szükséges a legeltetés és az ésszerű kaszálás, a faj igényének megfelelő gyeptársulások csak így tarthatók fenn. Az ebben foglalt, legeltetésre és a kaszálásra vonatkozó előírások teljes mértékben megfelelnek a faj európai megőrzési tervében leírtaknak.
Tízmilliókat kaptak. A KVM 2000-ben a Természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztési programok támogatása előirányzatból nyolcmillió forintot nyújtott a KNP részére a rákosi vipera fajvédelmi programra. 2003-ban a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból négymillió forintot adtak ugyanerre a célra. 2004-ben 12 milliót kapott a KNP a viperavédelmi programra. A rákosi vipera európai uniós támogatást is kapott a LIFE Nature programból. A KVM ezt összesen 48,867 millió forinttal támogatta társfinanszírozóként, amelyhez az uniós forráson kívül önrésszel a megvalósító szervezetek is hozzájárultak. Emlékezetes: cikkünkből kiderült, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a viperaprogramra haszonbérbe vett területeket nem maga kezelte, hanem megbízta a feladattal a Laktó Kft.-t. A cég a nemzeti parki földek egy részén hagyományos mezőgazdasági tevékenységet folytatott. A kft. ugyanakkor 2004-ig több mint hárommillió forinttal támogatta az MMTE alapítványát.
origo.hu
Köd, eső és fagyos reggelek - ezt tartogatja az időjárás a napokban
