Állatvédelmi alapot sürgetnek

Központi finanszírozású, önálló állatvédelmi alap létrehozását és az azonnali elkobzás bevezetését sürgeti Farkas Tamás, a Misina Egyesület vezetője, hogy a megkínzott állatok ne csak a hatósági eljárás végén, hanem a lehető leghamarabb megfelelő körülmények közé kerülhessenek. A Baranya megyei Drávasztárán felszámolóbiztos gondoskodik mostantól a leromlott állapotú 45 szarvasmarháról.

Megoldódni látszik a negyvenöt, leromlott állapotú, hetek óta sínylődő drávasztárai szarvasmarha sorsa, miután tegnaptól felszámolóbiztos felel a tisztességes ellátásukért, majd értékesítésükért – tájékoztatta lapunkat Vass Péter Baranya megyei főállatorvos. Mint ismert, egy drávasztárai állattartó telepen másfél hónap alatt tíz szarvasmarha pusztult el, mivel tulajdonosváltás után hosszú ideig nem gondoskodtak megfelelően az ellátásukról. Az állat-egészségügyi hatóság több ízben ellenőrizte a telepet, augusztusban pedig 200 ezer forint bírságot rótt ki a tulajdonosra. Nem tudni, hogy pénztelenség vagy hanyagság miatt, de a körülmények nem javultak; az állatok továbbra is térdig trágyában éltek, és éppen csak a létfenntartásukhoz szükséges ellátást kapták meg. Ráadásul kiderült, hogy a szarvasmarhák egynegyedének nincs fülszáma, és huszonnégy növendék eltűnt. Nem tudni, hogy a tíz marha elhullását mi okozta, a telepnek ugyanis nem volt állatorvosa, így a kötelező boncolás is elmaradt. A főállatorvos a tegnapi szemlétől tette függővé, hogy rendőrségi feljelentést tesz-e. A helyszínen derült ki, hogy a felszámolóbiztos átvette az állatokat, és gondoskodik ellátásukról, illetve eladásukról.
A vízfolyásban oszlásnak indult tetemeket, egy épület mögött haldokló szarvasmarhákat talált a helyszínen Farkas Tamás, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület vezetője, aki feljelentést fontolgat, mert szerinte a telepen állatkínzás történt, ráadásul az emberi egészséget is veszélyeztették. A Misina vezetője szerint önálló állatvédelmi alapot kellene létrehozni. Hiába derül fény ugyanis egy-egy állatkínzásra vagy súlyos elhanyagolásra, a jószágok csak hetek, hónapok elteltével, a hatósági eljárás lezárulta után kerülhetnek megfelelő körülmények közé. Farkas Tamás hozzáfűzte: egy, a költségvetésből finanszírozott vis maior keret lehetőséget adna arra, hogy a veszélyben lévő állatokat azonnal elkobozzák, s akár a helyszínen, akár másutt megfelelő ellátást és gondozást kapjanak. Ehhez meg kell teremteni a háttérintézményi rendszert, és felmérni: hol, milyen állatokat tudnának fogadni szükség esetén.
A soproni ügyként ismert esetben heteknek kellett eltelni a hatósági eljárás kezdete után, míg tavaly tavasszal az ország különféle területein tevékenykedő állatvédők magukhoz vehették a több mint 200 rossz állapotú, egymás között szaporított, beteg kutyát. Ráadásul örökbe is csak több mint egy év elteltével, a másodfokú bírósági döntés után adhatták őket. Gyógyíttatásukért, tartásukért egyetlen fillért sem kaptak az államtól. Pedig az állategészségügyről szóló 1995. évi törvény szerint az állat-egészségügyi hatóságnak gondoskodnia kell a szabálysértési vagy büntetőeljárásban lefoglalt, elkobzott állatok megfelelő elhelyezéséről.