Átrendeződik a budapesti telekpiac

É P Í T Ő I P A R Az elmúlt években a szűken vett belvárosi telkek ára stabilan és meredeken emelkedett. Az Otthon Centrum felmérése szerint bár a terület – részben a limitált fejlesztési lehetőségek miatt – még mindig biztos befektetési terepnek számít, az idén sok tekintetben átrendeződés volt megfigyelhető a keresletben.

2007. 12. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mára a telekárak emelkedése, és az eddig folyamatos külföldi érdeklődés következtében az új lakások ára a VI. és VII. kerület Nagykörúton belüli részén, valamint az V. kerületben elért egy olyan szintet, hogy már nem minden esetben a telkek lakáscélú hasznosítása jelenti az üzletileg legjobb megoldást – mutat rá az Otthon Centrum (OC) ingatlanforgalmazó vállalkozás elemzése. Eszerint a belvárosi prémium kategóriában aktív lakóingatlan-fejlesztők egy része növekvő értékesítési kockázatot lát a magas árakban, hiszen gyakran már a tehetősebb külföldi vásárlók sem hajlandók azokat megfizetni, a magyar vevőkhöz való alkalmazkodás pedig nagy kihívást jelent. Eközben ugyanakkor egyre több szállodafejlesztő cég keres belvárosi telkeket, hiszen a központi részeken hiány mutatkozik három- és négycsillagos hotelekből. Nagy Tibor, az OC telek- és befektetési ingatlan divíziójának vezetője tapasztalatai szerint megfelelő helyszíneket egyrészt a már hazánkban jelen lévő hotelláncok keresnek, másrészt új belépők is érdeklődnek a belvárosi telkek és átalakítandó épületek iránt. Ez utóbbiak kis és közepes, nagyrészt spanyol, portugál, német, olasz és izraeli láncok, akik jellemzően négycsillagos, 80–100 szobás szállodákat építenének. – A pesti belváros mellett a Balaton partján is vannak már jelei a kezdődő hotelláznak, illetve a jövőben a Ferihegyi repülőtér környéke is hasonló lendületet kaphat – véli a szakember, aki szerint nagy potenciált rejt a Nagykörúton belüli terület, hiszen sok átalakítandó épületből válogathatnak a beruházók, akik közül a szállodaépítők jelenleg magasabb összegeket hajlandók megadni, fenntartva a meredek áremelkedést. A beruházások célpontjai ráadásul jellemzően műemlék épületek, ahol a felújítás költsége nem marad el az új épületbe történő befektetésekétől. A versenyt pedig a lakásberuházók ilyen feltételekkel nem nagyon vállalják. (Míg két évvel ezelőtt egy felújítandó belvárosi épület nettó négyzetméter ára 150–250 ezer forint volt, addig mára 220 ezer körüli az induló ár, ami akár a félmillió forintot is elérheti.)
Az Otthon Centrum adatai alapján a budai zöldövezetben, a II. és XII. kerületben jelenleg elég nehéz méretgazdaságos lakóprojektet építeni, mivel helyi szabályozás csökkentette az egy telken megépíthető lakások számát. A beruházók így rá kényszerülnek, hogy nagy lakásokat tervezzenek, ami gyakran megnehezíti az értékesítést. Az egészségügyi változásokkal felszabaduló kórházingatlanok beépítése is csak meglehetősen alacsony intenzitású lehet, az elvétve piacra kerülő nagyméretű telkek iránt ezért igen nagy a verseny.
A főváros „rozsdazónájában” – mutat rá az elemzés – a jövőben is hatalmas lakásépítési lehetőségek lesznek, itt azonban gondot a gyakori övezeti átminősítés jelent, minek során az ipari hasznosítású telkeket intézményi és lakófunkciót engedő övezetbe sorolják át. Észak- és Dél-Budán, valamint a pesti kertvárosi területeken is – hasonlóan a rozsdazónához – találni nagy területű, átminősítendő telkeket. Az OC szerint a kereslet és kínálat között ugyanakkor egyensúlyi helyzet van, hiszen e részek nagyjából vidéki nagyvárosként működnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.