Castro a tavaly július 26-i nemzeti ünnepen még többórás beszédet mondott, de másnap már megműtötték, és néhány nap múlva ideiglenesen öccsére, Raúl Castróra és egy hattagú kollektív bizottságra ruházta át jogköreit. Attól kezdve államtitoknak minősült egészségi állapota, s márciusig csak néhány alkalommal mutattak róla készült fényképeket vagy videofelvételeket. A BBC spanyol változatának elemzője szerint a hétfő esti bejelentés az utódlási átmenet első lépése. Tavaly december eleje óta az amerikai kormány visszautasította Raúl Castro mindhárom tárgyalási ajánlatát, arra hivatkozva, hogy csupán egyik diktátor váltja a másikat. Jövő márciusban a már októberben elkezdődött választások végén összeülő új összetételű parlament dönti el, hogy ki lesz a kubai államtanács elnöke. Ezt a tisztséget a 81 éves Castro 1976 óta tölti be. A választások lezárultakor Raúl Castro veheti át bátyja posztjait. Elemzők szerint Fidel Castro valószínűleg háttérbe vonul, de megmarad tanácsadónak.
Kuba egyébként igyekszik javítani nemzetközi megítélésén. Felipe Pérez Roque kubai külügyminiszter, az egyik nagy reményűnek tartott fiatal politikus egy hete bejelentette, hogy Kuba a jövő év elején aláírja az ENSZ azon emberjogi egyezményeit, amelyek garantálják a szólás-, az egyesülési, illetve az utazási szabadságot. A külügyminiszteri bejelentés napján a rendőrség Havannában feloszlatta a politikai foglyok hozzátartozóinak tüntetését a kubai parlament előtt. A szigeten nem javulnak az életkörülmények. Egy hét alatt a külföldi lapok négy olyan esetről szereztek tudomást, amikor politikai menedékjogot kértek. Előbb egy diplomata maradt Spanyolországban, aztán az egyik legnépszerűbb kubai tévés személyiség kért menedéket Kanadában, s több zenész Brazíliából nem akar visszatérni Kubába. A legutóbbi menekülők a kubai kultúra legjobbjai közé tartoztak: a világhírű Kubai Nemzeti Balett három sztárja regénybe illő módon szökött az Egyesült Államokba kanadai turnéjáról.
origo.hu
Orbán Viktor: A héten két megdöbbentő hír is napvilágot látott
